Mentősként is fontos a gyorsaság a Forma–1-ben

BERTA KITTI

A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) szigorú előírásokkal rendelkezik a Magyar Nagydíjra vonatkozóan is, ám a magyar orvosi csapat minden évben a legjobbak között szerepel, tagjai újra és újra bizonyítják szakmai hozzáértésüket.

Nehéz alkatrészek, nehéz ételek

Szerencsére a tévé képernyőjén kevésbé látszik a feszített munka, azonban rengeteg emberen segítenek a mentők egy versenyhétvége során: mind a nézőtéren, mind a paddockban akad munkájuk bőven a helyszínen dolgozóknak. Idén 184 alkalommal kellett segítséget nyújtaniuk a nézőtéren, a legtöbb esetben a hőség miatti rosszullétek, kisebb sérülések miatt fordultak hozzájuk a résztvevők. Dr. Göndöcs Zsigmond, a Hungaroring ambulanciájának vezetője elmondta, a legtöbb problémát a helyszínen el tudják látni – a nézőtéren, valamint a paddock mellett működő orvosi központban.

„A pályán belül a legtöbb eset minor trauma, a szerelők megégetik a bőrüket, vagy egy alkatrész ráesik a lábukra, ezért megsérülnek. Nagyon sok a belgyógyászati jellegű probléma, mivel a külföldiek nem annyira bírják a magyar konyhát, ezért sok szokott lenni a hányinger, hasmenés, illetve hasi fájdalom. Erre is van itt belgyógyászat, ami ellátja őket.”

Vizsga élesben

A versenypályán azonban egészen más jellegű problémákkal találkozhatnak a mentők – erre pedig alaposan fel kell készülniük. Az FIA minden évben vizsgáztatja a kimentő csapatokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy a versenyzőt speciális módon emeljék ki az autóból a gerinc és a nyaki gerinc megfelelő rögzítése mellett. A Magyar Nagydíjon két ilyen team dolgozik, és mindkettő évről évre magas szinten teljesíti az FIA elvárásait – ez idén sem volt másképp, annak ellenére, hogy a feladat rendkívül összetett és igazi csapatmunkát igényel.

„A magyar csapat nagyon jól teljesít, semmi probléma nem volt” – mondta a vizsgákat követően Ian Roberts, az FIA főorvosa, majd álláspontját később az orvosi delegált, Jean Charles Piette is megerősítette.

Pénteken sor került volna egy balesetszimulációra is, azonban azt már „élesben” teljesítették a Forma–1 első szabadedzésén, amikor Sergio Pérez felborult autójával, ezért az FIA úgy döntött, nem szükséges újra bizonyítania az orvosi csapatnak.

Orvosi és technikai tudás

A mentők, orvosok a Hungaroringen is mindennapi munkájukat végzik, azonban bizonyos, a Forma–1-ben történő technikai változtatások őket is érintik.

„Az FIA elsősorban műszaki módosításokat eszközöl, orvosi változtatások nincsenek. Ám amikor bevezették a KERS-et [kinetikus energia-visszanyerő rendszer – a szerk.], akkor más eszközzel kellett menteni. Balesetvédelmi szempontok miatt kellett oktatni az embereinket, hogy ne kapjanak áramütést egy autónál” – mondta Dr. Göndöcs.

A Forma–1-es autókban egy fényjelzés mutatja, amennyiben a versenyzőt 15 G-nél nagyobb erőhatás érte az ütközés során, így a versenyirányítás és a pályabírók egyaránt azonnal értesülnek arról, ha valaki veszélyben lehet a balesetet követően. Dr. Gorove László, a Magyar Nagydíj versenyfőorvosa elmondta, ilyen esetben a versenyzőt akkor is kötelező megvizsgálni, ha probléma nélkül ki tud szállni az autóból.

„Ha a Medical Light vagy G-Light villog, és ezt látja a gyorsbeavatkozó vagy pályabíró, akkor jelzi, és ezt követően a versenyzőt kötelező az ambulanciára hozni és megvizsgálni. Ez nagyon szigorú szabály – ha nem jelenik meg a vizsgálaton, akkor nem versenyezhet. Tavaly óta nemcsak az autóban látszik a G-Light, hanem mi is látjuk a képernyőn, illetve azt is, hogy pontosan mekkora erőhatás érte a pilótát becsapódáskor, azaz hány G-vel ütközött.”

Dr. Göndöcs hozzátette, ezekről az apró változtatásokról a mentésben résztvevőknek is tudniuk kell: „Amikor bevezették azt az eszközt, amely mutatja, hogy mekkora volt az ütközés, arra is ki kellett oktatni az embereinket. Meg kellett tanulniuk, hogy miben különböznek a jelzések, mikor mit kell csinálni. Alapvetően tudják a dolgukat, csak ezeket a nüanszokat kell elmagyarázni nekik.”

Az ambulancia vezetője hozzátette, a technikai módosításokat szinte mindig követi egészségügyi ellátással kapcsolatos változtatás is, hiszen ilyenkor vagy gyorsabb lesz az autó, ami miatt változtatás szükséges, vagy másképp kell hozzányúlni a versenyzőhöz egy esetleges mentés során.

 „Csak olyan egyszerű dologra kell gondolni, hogy a nyakmerevítőt felveszi a versenyző. Ez már nagyon sokat segít abban, hogy kisebb sérülésekkel ússzanak meg egy nagyobb balesetet. De ugyanakkor a kivehető kormány, a kivehető üléskeret mind olyan dolgok, amelyek miatt nekünk át kell alakítanunk a mentést. Tudniuk kell az embereinknek, hogy hol kell a rögzítéseket kioldani, hogy minél gyorsabban ki tudják emelni a versenyzőt. Az idő elsőrendű fontosságú itt is, mint általában a mentésben.”

Gyorsaság mindenekelőtt

Habár az FIA nem szab meg időkorlátot a mentésre, mivel minden egyes baleset más, így a körülményektől függ, mennyi idő szükséges a biztonság megteremtéséhez, az ellátáshoz. A hatékonyságot azonban ellenőrzi az FIA, például az említett kimentő csapatok munkáját megfigyelik a versenyhétvége csütörtökjén. Baleset esetén pedig a versenyigazgató, Charlie Whiting dönt arról, hogy mi történjen, szükség van-e a biztonsági vagy orvosi autóra, azonban a pályabíró – akinek 30 másodpercen belül kell az autóhoz érnie – is kérhet mentőautót rádión vagy a kamera felé mutatott „vöröskereszttel”, vagyis keresztbe tartott karokkal.

„A versenyigazgatóval együtt hozunk döntést arról, melyik egység van a legközelebb a balesethez. Majd ő dönt arról, hogy küldjük-e az autót, a motort vagy a gyorsbeavatkozót a pályára. A Medical Car általában minden esethez odamegy, valamint a legközelebbi egység is” – mondta Dr. Gorove László versenyfőorvos.

Mentés földön és levegőben

Nem csupán a földön, de a levegőben is szükséges lehet a mentés, mint ahogyan Felipe Massa 2009-ben történt balesetét követően is. A helyszíni ellátást követően a Honvédkórházba szállították, ahol megműtötték a Ferrari volt versenyzőjét. A gyorsaság ekkor is rendkívül fontos volt, ahogyan minden más esetben is arra törekednek a mentésben résztvevők, hogy a maximális biztonság megteremtése mellett minél hamarabb a megfelelő ellátásban részesülhessen a sérült. Éppen ezért két mentőhelikopter is készenlétben áll a Magyar Nagydíjon, és amikor egy sérült versenyzőt az ambulanciára szállítanak, azonnal a helikopter hordágyára kerül, ott látják el, szükség esetén pedig a Honvédkórházba szállítják.

„A Honvédkórháznak előnye, hogy minden speciális ellátást vállalni tud. A Forma–1 versenyhétvégéjén külön csapat dolgozik, az FIA-nak pedig le kell adni a listát, hogy kik ügyelnek, milyen telefonszámon érhetők el, illetve a kórház parancsnokának nyilatkoznia kell, hogy vállalják az ellátást” – mondta a versenyfőorvos.

A mentőhelikopterek repülését csupán a rossz látási viszonyok, valamint a zivatar korlátozhatja – idén nem volt ilyen gond a Magyar Nagydíj alkalmával, azonban Dr. Gorove elárulta, 2014-ben a rajt idején a gép nem tudott volna leszállni a kórháznál, ezért kivételes intézkedéseket kellett hozni.

„Egészen 2014-ig nem történt ilyen, de tavaly a rajtnál olyan zivatartevékenység volt, hogy a gép ugyan fel tudott volna szállni, de nem tudott volna leszállni a kórháznál. Miután szóltam a francia doktornak, azt mondta, kérjek rendőri felvezetést. Így a kinti rendőrökkel megbeszéltem, hogy ha valakit kórházba kell szállítani, akkor a rohamkocsit motoros rendőrök kísérik majd. Idő szempontjából nem lett volna nagy különbség, hiszen autópályán gyorsan oda lehet érni a kórházhoz. Ez az időjárás végül 5 percig tartott, utána újra minden rendben volt.”

Watkins öröksége

A mentésben résztvevők folyamatosan arra törekednek, hogy a lehető legnagyobb biztonság mellett hatékony munkát tudjanak végezni baleset esetén. Dr. Göndöcs szerint a jelenlegi biztonságos körülményeket nagyban köszönhetjük Dr. Sid Watkinsnak, az FIA korábbi főorvosának.

„Az alapvető változtatásokat még Watkins professzor vezette be. Az ő munkája a mai napig él. A hetvenes évek végétől nagyon komolyan harcolt azért, hogy az orvosi biztonság megvalósítható legyen a nagy autóversenyeken. Egy ideig nem hallgattak rá, de egy-két baleset után rájöttek, hogy azokat kell követni, amiket ő elhatározott. A CAD-mellénytől kezdve a nyakvédelemig mindent neki köszönhetünk. Az ő munkáját nem szabad kihagyni ebből, hiszen a mai napig abból élünk, amit ő tudományosan megalkotott.”

A biztonság fejlesztése mindennapos kérdés a Forma–1-ben, különösen Jules Bianchi tragikus balesetét követően. A szabálymódosítások mit sem érnének azonban azok nélkül, akik számára csak az a fontos, hogy életeket mentsenek – a Magyar Nagydíj idején ugyanúgy, mint a szürke hétköznapokon.