Győzött a fiatalos lendület

Két szerb futballista csatája a Hidegkuti-stadionban, a debreceni Bogdanovicsot Jezsdimirovics üldözinb1.-hu-felvételBicskei Bertalan és Lothar Matthäus együtt nézte az MTK–Debrecen találkozót, és hol lelkesen figyeltek, hol pedig csendben néztek maguk elé. A maláj és a magyar kapitány abban egyetértett, hogy ez a megfiatalított MTK semmivel sem rosszabb, mint a tavalyi hazai szinten sztárokkal telezsúfolt együttes. Sőt...

Alighanem így gondolják ezt a kék-fehér csapat hívei is, akik már most új kedvenceket választottak maguknak (természetesen a legnagyobb király itt még most is Illés Béla...) és gyakran jutalmazták tapssal a rendkívül sokat mozgó és remek passzokkal előrukkoló Kanta Józsefet, aztán a vékonydongájú, ám igencsak határozottnak tűnő védőt, Pollák Zoltánt és persze a többieket is. Ez is jelzi, hogy az első félidő egyértelműen az MTK-ról szólt, mintsem a bajnokesélyesnek kikiáltott és valóban erős kerettel rendelkező Debrecenről. A hazaiak tulajdonképpen az első perctől kezdve gólra törő futballal rukkoltak ki, s ezt most szó szerint érthetjük, mert már a kezdés után ziccerbe kerültek a kékek. Ám sem ez, sem a későbbi helyzeteket nem váltották gólra, pedig volt olyan támadás, amikor már talpra pattant a hazai publikum.

Érdemes újból kiemelni Kanta Józsefet, aki Lothar Matthäus gondolkodását ismerve, előbb-utóbb ott lehet a válogatott keretben, s akinek a játéka az MTK szurkolóit egy kicsit a technikás, hosszú passzokkal operáló korábbi Hungária körúti ászra, Borsó Jánosra és a rendkívül sokat futó, nagy munkabírású Kovács Bélára emlékezteti. Régi, szép idők.

A Lokinál viszont előre tekintenek, méghozzá nagy-nagy optimizmussal és határtalan önbizalommal. ĺgy is van rendjén, ahol ilyen remek az anyagi háttér, ahol gyakorlatilag azt igazolnak le, akit csak akarnak, s ahol irigylésre méltóan lelkes, kitartó a szurkolótábor is, ott egyértelműen a bajnoki cím lehet a cél. Ehhez képest a Debrecen 45 percig gyakorlatilag három épkézláb támadást vezetett, a többi időt a saját térfelén töltötte, méghozzá védekezéssel.

Amit az első félidőben elpuskázott az MTK, azt a második elején azonnal helyrehozta. Kellett ehhez egy villámgyors hazai akció, no meg a debreceni védelem sokadik kihagyása. A tizenegyes gól után az MTK akarva-akaratlanul visszarendeződött a saját térfelére. A Debrecen élt a felkínált lehetőséggel, avagy az is lehet, Szentes Lázár fejmosása talán felrázta a Lokit. Enyhe vendégfölény jegyében teltek a percek, és ekkor már helyzeteket is láthattunk, csakhogy ilyenkor kellene egy határozott, gólveszélyes csatár, aki értékesíti a kínálkozó alkalmakat. Kerekes Zsombornak ezen a napon semmi sem sikerült, sem lábbal, sem fejjel nem találta el a kaput.

Ahogy teltek a percek, úgy lett egyre kapkodóbb a Debrecen futballja, és olykor-olykor meglódulhatott a fiatal MTK is, amelynek legrutinosabb tagja szerezte a második gólt. Illés Béla jött, látott, és nem győzte fogadni a gratulációkat, gyönyörű fejes gólja után, amely eldöntötte a meccset.

MESTERMÉRLEG

GARAMI JÓZSEF (MTK): „Az első félidőben jól játszottunk, majd gólunk után fölénk kerekedett a levegőben jobban játszó Debrecen. Sikerült átvészelni a kritikus időszakot, nagyon örülök, hogy le tudtuk győzni remek erőkből álló ellenfelünket.”

SZENTES LÁZÁR (Debrecen): „Az első félidőben önmagunkhoz képest gyengébben, a másodikban jobban futballoztunk, sajnos mindkét játékrészben az MTK rúgta a gólokat.” (nb1.hu)