Félidei mosoly, ünneplés nélkül

Bagócsi István eddigi legnagyobb értékű díjávalBagócsi István nyerte az őszi idény fődíját, a húszezer korona értékű vásárlási utalványt. A sárói fiatalember kezdettől fogva bekapcsolódott versenyünkbe, és a harmadik fordulótól több héten át az összetett élén állt. A hajrában azonban lecsúszott az első helyről, és úgy tűnt: elmarad őszi győzelme. Ám a véghajrának beillő utolsó fordulóban a lehető legtöbb pontszámot érte el, s a telitalálatos szelvény ismét az élre repítette. És innen tavaszig már nem taszíthatja le senki. Nyertesünk sofőr, így nem csoda, hogy kocsival érkezett a találka színhelyére.

„Már nem nagyon bíztam a sikerben. Úgy tűnt, Száraz úr nem engedi ki kezéből a győzelmet. Kénytelen voltam kockáztatni, meglepetést tippeltem a vég-eredmény alakulására, és ezúttal bejött” – emlékezett vissza a záróforduló legizgalmasabb óráira.

Mint azt sokan tudják, az említett találkozón a szenciek a listavezető, és addig veretlen féliek felett diadalmaskodtak. Vajon megjátszotta volna az „egyest”, az összetett élén, a vezetés birtokában is? „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy igen. De nem volt más lehetőségem. Csak a telitalálatos szelvény adhatott reményt a sikerre. Az első nyolc találkozón többnyire a papírforma érvényesült, azzal nem volt nagy gond. Többet rágódtam a helyes végeredmény fölött. Szerintem az egy tipikus döntetlen szagú mérkőzés volt. A hazaiak sem álltak rosszul a tabellán, a féliek meg nem nyerhetnek meg minden találkozót...Már-már hajlottam az egy-egyes tipp felé, de végül mégis az egygólos szenci sikerre voksoltam. Mit mondjak? Szerencsém volt.”

Az őszi bajnok, elmondása szerint, egyedül dönt a tippeket illetően, a család többi tagjának nincsen különösebb beleszólása. Persze, amikor lecsúszott az első helyről, mindjárt szóvá tették neki, hogy rosszul voksol. Gondolom, az őszi elsőség mindenkit az ellenkezőjéről győzött meg.

Több fronton a sikerért

„Az elejétől három szelvénnyel próbálkozom. A magamé mellett, feleségem nevében is küldök egyet. Itt inkább a meglepetésekre tippelek, és az elért eredménnyel a középmezőnyben tanyázom. A fiam szelvényét kizárólag a paneltippek alapján állítom össze. Eddig kilencvenhét pontig jutottam, ami még az élmezőnyhöz sorolható. Ez úton is szeretném kifejezni elismerésem a paneltippek összeállítójának.”

Tippelési fortélyok

„Nincsen különösebb taktikám. Mindig az aktuális mérkőzések alapján tippelek, de vannak olyan esetek, amikor nem hagyatkozom a papírformára. Az utolsó fordulóban is ez hozta meg a győzelmet. Jó segítség a versenyzőknek az Új Szó régiófoci melléklete, ahol nyomon lehet követni az egyes csapatok teljesítményének ingadozását, és más értékes információkhoz is hozzájuthat az ember a futballklubok berkeiből. Elégedett vagyok a rovat színvonalával, különösen örülök annak, hogy beindult ez a játék. A regionális lapokban már régóta tippelgetek, ott a második helyen vagyok. Van egy érdekes különbség a versenyszabályokban. Másutt az adott találkozók mellett vannak ún. pótmérkőzések is, melyek eredményei akkor lépnek életbe, ha a kiválasztottak közül valamelyik bármilyen okból nem értékelhető.

Sárói futballélet

Vajon a munka és a tippelés mellett jut-e ideje Bagócsi Istvánnak a sportolásra is? Nos, az egykori labdarúgó manapság már csak néha rúg labdába az öregfiúk csapatában, viszont annál inkább serénykedik a helyi futballklub körül. Vezetőségi tag, és nem volt kétszer elragadtatva a csapat őszi szereplését illetően. A sáróiak (Lévai járás) a szezon felénél a 11. helyen állnak, csak néhány pontra a kieső helytől. Otthon egészen jó a mérlegük, de Bagócsi úr más véleményen van. „Ennél többet akartunk, az őszi idényt követően általában a negyedik hely körül várjuk a folytatást. A hazai mérkőzéseket többnyire hozni szoktuk, idegenben akadozik a pontszerzés. Kicsit szomorú vagyok, hogy egyre kevesebb helybéli van a keretben. Csak a ifi korosztályban képviseltetjük magunkat, mivel nincsen autóbuszunk, két diákcsapatot már nem tudunk működtetni. Ezáltal a megfelelő utánpótlással is gond van. Sokszor azonban nem csak a játéktudáson múlik a győzelem, más nemkívánatos tényezők is közrejátszanak. Ennek ellenére bízom benne, hogy a tavaszi idényben jobban teljesítünk majd, és elkerüljük a kiesést.” Fiai közül egyik sem jár az apa nyomdokában, mindkettőjüket inkább a számítógép kerítette hatalmába.

Irány a fődíj

Jó helyre került a kozmetikai csomagSomogyi Tibor felvételeiKorainak találta a kérdést, hogy szerint hová utazna, ha a fődíjat is megnyerné. Ezen még egyáltalán nem gondolkodott, de biztosan közösen, a családban döntenének az úticélról. A mostani nyereményből biztosan kerül valami a fa alá is. „Eddig ez volt a legnagyobb értékű díjam, és mindent meg fogok tenni, hogy tavasszal is ott lehessek a legjobbak között. Az sem szegi kedvemet, ha nem végzek az élen” – búcsúzott a tippverseny őszi bajnoka, aki még egy érdekes történettel toldotta meg a találkozót. Az őszi eredményhirdetés után a falubeliek olvastak az újságban a győzelemről, és Száraz István második helyezéséről. Hasonló nevű ember van Sárón is, s mivel nem figyeltek oda a helységnevekre, azt gondolták, két földi áll a tippverseny élén...

Mindenki másképp csinálja

A legjobb hölgyversenyzőnek járó díjért is nagy volt a versengés. A gyengébb nem képviselői sem maradtak el a férfiak mögött, az utolsó fordulóig nem lehetett sejteni, kinél talál gazdára a márkás kozmetikai csomag. A szerencse végül is Zimerman Máriának kedvezett, aki az őszi bajnokhoz hasonlóan, egy ponttal előzte meg vetélytársát.

Ipolyszakálos felé haladva a tájat figyeltem. Napfényes idő volt, és leírhatatlan a nyugalom. A nagyváros zajától messze, a csend oázisának közepén találtunk rá következő nyertesünkre, aki személyesen nyitott ajtót. A család többi tagja házon kívül tartózkodott, a fiatalabbak iskolában, a családfő pedig munkában.

Beleszólhatnak a többiek

Bagócsiékkal ellentétben Ipolyszakáloson a család többi tagjának is van beleszólása a tippelésbe. A háziasszony elmondta, ha férje este nekiül az újságolvasásnak, és a szelvények összeállításának (más lapokban is próbálkozik), senkinek sem szabad zavarnia. Tapasztalt tippelőkről van tehát szó, akik már nyertek kisebb-nagyobb díjakat, de a legnagyobbat a mostani Új Szó-kozmetikai csomag jelenti. De ez sem született egykönnyen. Zimermanék is az elejétől bekapcsolódtak versenyünkbe, és végig két vasat is tartottak a tűzben. Végül csak az egyik díj jött össze, s alig csúsztak le a harmadik helyről.

Családi tanakodás

„Az utolsó forduló előtt összeült a család, és megtárgyaltuk, hogyan is tippeljünk. Bevallom, mindegyikünknek más volt az elképzelése. Végül két azonos szelvényt küldtünk be. A fiammal mondtuk is férjemnek, ne legyen két egyforma tipp, legalább a végeredményen változtasson, de ő inkább biztosra akart menni. A forduló után persze kicsit bosszús volt, hogy nem kockáztatott. Ellenkező esetben feljöhetett volna a harmadik helyre. Persze a kozmetikai csomagnak is nagyon megörültünk” – emlékezett vissza a háziasszony. Zimerman úr közvetve üzente, még nem tette le a fegyvert, és tavasszal biztosan ott lesz a legjobbak között a fődíjért zajló küzdelemben.

A nagy nyeremény

Nyertesünk nem kis izgalommal állt neki a méretes csomag szétbontásának. Fotós kollégámmal ránk is átragadt egy kicsit a kíváncsiság, mi sem sejtettük, mi is rejlik pontosan a dobozban. A fiatalasszony elismerő szavai és boldog tekintete jelezte, jó helyre érkezett az ajándék, nagy örömet keltve. „Még sosem nyertem komolyabb dolgot, talán egyszer-kétszer valami apróságot a vásárban. Nagyon kellemesen csalódtam. Alapiskolás lányom is nagy örömét leli majd a márkás kozmetikai cikkekben” – mondta boldogan a legjobb hölgytippelő.

Ép testben ép lélek

Zimermanék egyébként igazi sportos család. A fiatalabbaknak sem idegen a testmozgás, a fiú focizik, a kislány imád táncolni és mazsorettnek is tanul. A háziasszony mostanában kevesebbet sportol, de régebben atletizált, és rendszeresen indult versenyeken is. A párjától a közelmúltban kapott egy új kerékpárt, úgyhogy a sportolási lehetőség most is megvan. Nyertesünk szeret sütni-főzni, mint mondta, a család kedveli az édeset, a házigazda a fő édesszájú. Tudományáról személyesen is meggyőződtünk, a kalács remek ízét a mai napig a számban érzem.

Foci és még egyszer foci

Kezdetben nem volt könnyű megszokni, férjének egy másik nagy szerelme is van: a futball. „Amikor szünetel a bajnokság, szinte belebetegszik. Alig bírja kivárni, míg újra beindul a pontvadászat. A párom igazi sportember, a labdarúgás nélkül üres lenne az élete. A hét elején a szelvények összeállításán gondolkodik, a hét végén pedig a fociberkekben tevékenykedik”. Zimerman Géza a helyi futballklub alelnöke-mindenese. Az ipolyszakálosiak vezetik a tabellát a Lévai járás 3. osztályának délkeleti csoportjában, de így sem minden fenékig tejfel. „Már tizenkét ponttal vezettünk, de az őszi idény végére egy pontra csökkent az előnyünk. Ha minden labdarúgó felelősségteljesen állna hozzá a mérkőzésekhez, nem volna kérdéses a feljutás. Tehetséges fiatalok kergetik a labdát a faluban, megérdemelnék, hogy ha majd kiöregednek az ifjúsági korosztályokból, felsőbb bajnokságban játszhassanak” – mondta lapunknak a házigazda.

Az ipolyszakálosi futball mellett az ipolyrégiói nemzetközi ifjúsági bajnokságban is aktívan tevékenykedik. Vörös Tiborral a százdi labdarúgókat irányítják. A versengésben az Ipoly menti magyar és szlovák települések együttesei indulnak. A követni méltó példa ötlete a határon túli Kemence község polgármesterétől származik. Tavaly tíz, az idén hat egyesület küzd az elsőségért. Zimerman úr védencei nem szerepelnek rosszul, a második helyről várják a tavaszi folytatást.