Éjjel fél egyig tartó asztalitenisz-maraton

„Tíz igazolt versenyző indult, köztük a nem igazoltak tavalyi győztese, a pozsonyi Mórocz Patrik, aki beverekedte magát a hármas döntőbe, ahol végül a rövidebbet húzta, mert két helybelitől, Pintér Ferenctől és Godó Tibortól is kikapott. Tízen álltak asztalhoz ebben a kategóriában – részletezi a végkifejletet Viszkocs Szilárd, a helyi asztalitenisz-szakosztály vezetője, aki a községi hivatal szervezésében lezajlott tornán a torna lebonyolítását felügyelte. – Legtöbben a nem igazoltak mezőnyébe jelentkeztek, összesen tizenhatan, és új bajnokot avattunk. A nyitrai Samuel Ivančík lett a győztes a helyi Bokros Olivér előtt. Két pozsonyeperjesi hölgy csatázott a harmadik helyért, Bokros Éva nyert Bindics Mária ellen. Meglepő, hogy kevés gyerek jött össze a délelőtti tornára. Mindössze öten voltak, s mindenkit legyőzve megismételte tavalyi elsőségét Pintér Mátyás. Egyébként a maratonon a legidősebb résztvevő az 1947-es születésű dunatőkési Füle Lajos, a legfiatalabb a 15 éves pozsonyeperjesi Katona Zoltán volt. Élvezetes meccseket láttunk, jó visszhangja volt a faluban.”

Már most elmondhatják a pozsonyeperjesiek, hogy 2010-ben megérte elindítani az asztalitenisz-maratont, mert újra erőre kapott a sportág a faluban. „Kis falu vagyunk, kevés pénzből próbáljuk megmozgatni az embereket. Maratonunknak közösségformáló ereje is van, ilyen rendezvényekkel is beleolthatjuk lakosainkba a mozgás szeretetét. És az csak plusz, hogy közben újra van csapata a falunak a járási bajnokságban” – emelte ki a maraton helyi hozadékát Csiba Jarmila polgármester. „Az első maraton után kaptunk egy helyiséget az óvodában, elkezdtünk edzeni, és néhány éve már elindultunk a VI. ligában, az ősz után a harmadik évadunk felén vagyunk túl, a liga egyik csoportjában a hatodik helyen állunk. Van érdeklődés a fiatalok körében is. Szakosztály-vezetőségünkből mindig az foglalkozik velük, aki ráér. Mi csak újraélesztettük az asztaliteniszt a faluban, a korábbi időszakban édesapám, Viszkocs Zoltán vezetésével versenyszerűen is játszottak elődeink.”

És Viszkocs Zoltán ma is ott van köztük, játékosként, edzőként, tanácsadóként.