DAC: a város a kiutat keresi

A futballklub körüli ügyek megoldására alakított hattagú bizottság jelentését A. Szabó László alpolgármester terjesztette a képviselők elé. A dokumentumból kiderül, hogy a klub 90%-os részvényese, a Khashayar Mohseni nevével jegyzett FC Senec Rt. csak egyetlen esetben szegte meg a várossal kötött szerződést: amikor nem fogadta el a város által a felügyelő bizottságba jelölt tagot, Dakó Sándort. A szerződés alapján ugyanis ebbe a testületbe a többségi tulajdonos öt, míg a kisebbségi tulajdonos két tagot delegál, s a tagok személyébe a másik félnek nincs beleszólása.

A 2010-es évben a város a rezsiköltségekre 107 871,19 eurót fordított, míg közvetlen juttatásként 274 321,80 eurót utalt a futballklub számlájára. A részvénytársaság 2010-es évi jelentéséből azonban nem tűnik ki, mire költötte az önkormányzattól kapott támogatást.

A többségi részvényes és a város között érvényben lévő megállapodás értelmében a többségi tulajdonosnak évente csaknem 2 790 000 eurót kellene betennie a részvénytársaságba. Az elkészült független könyvvizsgálati jelentés szerint tavaly 2 793 193 eurót fektetett a klubba a többségi tulajdonos, ebből azonban 2 700 000 euró készpénz formájában lett a kasszába téve 2010. január 15-én, s onnan szintén készpénz formájában nem sokkal később ki is lett véve a külföldi edzőtábor finanszírozására. „A szlovák törvények nem korlátozzák a vállalkozók esetében a készpénzbetéteket, illetve a kivételt, így ezzel nem sértett törvényt a többségi részvényes. Viszont az kicsit furcsa, hogy a dubaji edzőtábort fizették belőle, hiszen ha valaki 10 000 euró fölötti összeget visz ki készpénzben az országból, akkor bejelentési kötelezettsége van. Nem tudunk arról, hogy valaki kofferben kivitt volna ennyi pénzt, másként meg nem lehetett, mert számlamozgás nincs” – nyilatkozta lapunknak A. Szabó László.

A bizottság úgy véli, a klub nem minden esetben gazdálkodott hatékonyan a rendelkezésére álló pénzzel: az éves költségvetés csaknem 70%-át a külföldi edzőtáborra fordították, míg a játékosok bérezésére a Corgoň ligás klubok közül arányaiban a DAC fordította a legkevesebbet. A bizottság jelentésében kitért arra is, hogy a klub kimutatásai szerint a 2010-es évben 24 919 eurót inkasszált a jegybevételekből, miközben a hivatalos nézőszámokat összeadva az év 15 hazai meccsét összesen 42 543 drukker látta – a fent említett összeg így csak akkor jönne ki, ha a belépők 0,58 euróba kerülnének, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak.

A jelentés kitér arra is, hogy a többségi részvényes és a város között kötött szerződés csak a két fél betéteinek nagyságát határozza meg, azok befizetésének módját és határidejét nem szabályozza. Ezért a bizottság egy olyan javaslatot terjesztett a képviselők elé, hogy a jövőben a város az általa folyósítandó összeget havi részletekben folyósítsa a klubnak, s a többségi részvényesnek is havonta igazolnia kelljen, hogy az adott hónapban ő is betette az általa vállalt kötelezettség 1/12-ét. A javaslatnak része volt az a kitétel is, hogy a kisebbségi részvényes ne fogadja el a készpénzbetéteket.

Ezt a felvetést végül a hosszúra nyúlt vita végén a képviselő-testület nem fogadta el, viszont némileg módosította a korábbi határozatát. Bár a független könyvvizsgálói jelentés már elkészült az FK DAC 1904 Rt. 2010-es évi gazdálkodásáról, a város továbbra is csak a rezsiköltségeket állja, közvetlen támogatást nem folyósít a klubnak addig, amíg a többségi részvényes nem igazolja, hogy 2011-ben is teljesítette a vállalásait.

A testület emellett határozott arról, hogy a következő ülésig, tehát január 31-ig készüljön jogi elemzés arról, mi módon lehetne a város részéről felbontani a szerződést, s milyen következményei lennének egy ilyen lépésnek.

A szurkolók viszont türelmetlenek. „Az ülésen felmerült olyan javaslat is, hogy december 31-ig mondjam fel a szerződést a többségi részvényessel – mondta lapunknak Hájos Zoltán polgármester. – Ha viszont jogi analízis nélkül, a rizikók feltárása nélkül tesszük ezt meg, akkor annak lehetnek bírósági következményei, perköltségei és egyéb költségei is. Egyáltalán nem biztos, hogy egy ilyen elhamarkodott lépés után nem fog az egész az önkormányzat fejére esni, s akkor ki vállalja érte a felelősséget? Ezt elmondtam a képviselő-testületnek is, amely végül nem is fogadta el a javaslatot.”