Egyedi csatár volt. Tartottak tőle a bekkek, „kezelték” is becsületesen, de hiába. Különböző trükkökkel mindig átverte őket. 330 meccsen 115 gólt lőtt a csehszlovák I. ligában (ennél több csak öt szlovákiai focistának sikerült) mindet a kassai VSS színeiben.
1963-ban debütált az I. ligában és 13 évig szórta a gólokat. Gólkirály azonban sosem volt (1971-ben ezüstérmes). Erre azt szokta mondani, ilyen már a labdarúgás: kiszámíthatatlan és érthetetlen. 1965-ben meghívták a válogatott keretbe és a Jablonec elleni előkészületi meccsen a 13 gól közül egymaga hetet rúgott. Az újságok felső fokon írtak róla: „A kiváló testi felépítésű, erőteljese, technikás, jól cselező Strausz bebizonyította, hogy a leggólerősebb csehszlovák labdarúgók közé tartozik. Különböző módon rúgta a gólokat: bombalövéssel és helyezett labdával, távolról és közelről, lapos lövéssel és fejjel. Góljaiban érezni lehetett az őstehetséget és a futballm?vészetet...”
És mégis... Mégis csak egyetlenegyszer volt válogatott, 1965-ben Bukarestben. Erre így emlékszik vissza: „Győzni akartunk a románok elleni vb-selejtezőn, mert előzőleg Portugália mindkét pontot megszerezte ellenünk Pozsonyban. Nem ment a játék a csapatnak és nekem sem. Leégtünk.” És sorolja az összeállítást: Schrojf–Lála, Popluhár, Bomba–Horváth, Geleta–Pospíchal, Strausz, Masopust, Mašek, Valošek.”
Többször szóba se került a válogatott összeállításánál. Sok ajánlatot kapott klubcserére, de nem volt szíve elhagyni Kassát. Ős keleti. Munkácson született, Nagykaposon járt gimnáziumba, és Kassán lett híres focista. Korszakának legjobb kassai csapatát (VSS) így állította össze: Švajlen–Felszeghy, Bomba, Desiatnik, Pivarnik–Pintér, Somosi–Tóth, Scherer, Mravec, Švarc.
Hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkezni egy labdarúgónak? „Tehetséggel és akarattal. Minden szakmát jól kell tanulni és szívvel-lélekkel csinálni.” A Nagy Johan így csinálta. A maga korában császár volt Kassán. Gólerős, technikás, csibészesen fifikus játékáért, közvetlen és barátságos emberi modoráért istenítették a szurkolók, akik a hatvanas években szinte minden bajnokin megtöltötték a VSS régi stadionját. „Mi játszottuk és élveztük a labdarúgást, örömünket leltük benne, igyekeztünk szórakozást és élményt nyújtani a nézőknek” – emlékezett a régi szép időkre. Strausz „Johan” János tegnapelőtt ünnepelte 60. születésnapját.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.