Van jogom orvosi figyelmetlenség miatt kárpótlást kérni?

<p>Három éve ortopéd orvosnál jártam, mert fájt a csuklóm. Az orvos azt mondta, nem tud segíteni, elküldött a pozsonyi ružinovi kórházba. Ott úgy tájékoztattak, hogy az izom meg van lazulva, meg kell erősíteni, ezt írásba is adták. A plasztikai sebész mégis felvágta a hüvelykujjamat kb. 2 cm-es sebet ejtve, de mivel nem talált semmit, bevarrta, majd csinált egy másik 2 cm-es vágást, és kivett egy csomót. Végignéztem, ahogy tehetetlenül keresgél a kézfejemben. Van 10 öltés a kezemen, jobban fáj, mint azelőtt. Két hónapig voltam betegállományban, 150 euróból kellett élnem, nem volt könnyű. Az az érzésem, hogy orvosi figyelmetlenség történt. Kaphatok ezért kárpótlást? Hol kell ezt bejelentenem és mibe kerülne?</p>

Kártérítést akkor lehet követelni, ha olvasónk egészségügyi szolgáltatást vett igénybe, mely során az egészségügyi dolgozó jogellenesen, ill. a szakmai szabályoknak nem megfelelően járt el, ami miatt a betegnek kára keletkezett. A kártérítésnek több alapja lehet – nem vagyoni kár, pl. a testi, pszichés sérülés okozta fájdalom és a vagyoni kár, ide sorolhatóak a kezelés költségei vagy az egészségkárosodás következtében kiesett jövedelem. A szakszerűtlen egészségügyi szolgáltatásnyújtás következtében keletkezett kárigényt polgári perben kell érvényesíteni. Az alperes azon magánpraxist folytató orvos, ill. egészségügyi intézmény (pl. kórház), melynek alkalmazottja orvosi műhibát követett el. Ennek megállapítására általában orvosszakértőt kell segítségül hívni. Bizonyítékként felhasználható a közegészségügyi felügyeleti hivatal (Úrad pre dohľad nad zdravotnou starostlivosťou) elmarasztaló határozata is. Az alperesnek ugyanúgy lehetősége van védekezni és minden jogszerű eszközt felhasználni arra, hogy bebizonyítsa, a károkozásban nem vétkes (exkulpácia). A bíróság akkor ítéli meg a kártérítést, ha sikerült bebizonyítani a válaszom első mondatában írtakat. Fontos tudni, hogy a kötelességszegésnek okozati összefüggésben kell állnia a kár bekövetkeztével. A kártérítési keresetet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell benyújtani. Ez az alperes székhelyén levő járásbíróság. Olvasónknak ügyelnie kell arra, hogy ki ne fusson a kétéves szubjektív elévülési határidőből, mivel ezen túl az alperes az elévülés kifogásával élhet (námietka premlčania), miután az ügy már érdemben nem kerülhet tárgyalásra. A kétéves határidő akkor kezd el telni, amikor a felperes tudomást szerez a kárról, valamint arról, ki a felelős érte. Olvasónk jóval az orvosi beavatkozás után észlelte csak a kár terjedelmét, mivel elmondása szerint egészségi állapota a műtét után folyamatosan rosszabbodott, így nála a kétéves határidő még nem feltétlenül járt le.Veszelei Viktória jogász (A témát a jövő heti számunkban folytatjuk. A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?