Titokzatos vár, amely csak húsz évig állt

A miocén kori andezitsziklák dombján, egy pazar kilátást kínáló stratégiai ponton áll az egykori királyi város fölé épített királyhelmeci vár, amely alig húsz évig állt.

Királyhelmec

A helyiek Csonkavárként emlegetik. Nincs róla túlságosan sok adat, éppen ezért izgalmas a története.

Az ősidőktől a várépítésig

Ez a vidék ősidők óta lakott, az újkőkorszaki ember csiszolt eszközei erre utalnak. Éltek itt mindenféle népek, a történelemírás szerint a nyugati kimmerek, egy harcos sztyeppei nép, nyomot hagytak maguk után a kelták, a vas mesterei, a vandálok, vagyis a hírhedt keleti germán harcos nép, de éltek itt egy ideig szlávok is, mígnem a 9. században már a honfoglaló magyarok birtokolták a vidéket, amit Zemplénnek hívnak. Királyhelmec olyan helyen fekszik, ahol kereskedelmi utak találkoztak, jelentős árumennyiséget szállítottak itt a Kárpát-medence belsejéből Szilézia, Kijev, a Kárpátokon túli területek felé. A település első írásos említése 1214-ből való, amikor a szomszédos Lelesz apátságának birtokviszonyait rögzítették annak alapító okiratában. Ekkor még Helmechként írták a nevét. Temploma minden bizonnyal késő román, kora gótikus stílusban épülhetett, a 13. század eleji pápai tizedjegyzékben már kőtemplomáról tettek bejegyzést.

Udvarház, vár, Csonkavár

A 20. század elején megjelent megyemonográfia szerint már a 14. század elején állt itt vár, de ezt semmilyen forrás nem bizonyította. Annyi viszont feltételezhető, hogy nem hagyták kihasználatlanul a kiváló terepadottságokat, és a város fölé emelkedő dombon minden bizonnyal építtetett a várost akkor uraló Pálóczi-család egy kisebb erődített udvarházat. Miután a mohácsi csatában a családfő, Pálóczi Antal elesett, gazdátlan birtokaira Perényi Péter, egy feltörekvő család feje vetett szemet. Nagy valószínűséggel még a mohácsi csata évében elkezdte építtetni az erődített várkastélyt. Amiből sajnos nem sok maradt meg az utókornak. Perényi Péter hintapolitikája miatt – hol Szapolyait, hol meg Ferdinándot támogatta, sőt még a koronát is ellopta – Szapolyai János halála után az uralmat átvevő I. Habsburg Ferdinánd király megunta Perényi kétkulacsos politikáját, és királyi paranccsal leromboltatta a vár falait. Különösebben nagy erődítés nyomai nem maradtak meg, de az is igaz, hogy a várhegyen az elmúlt fél évezred alatt számtalan építkezés, területrendezés folyt, ezért nincs arról pontos ismeretünk, milyen lehetett az eredeti vár. Ma még meglévő torzója szerint míves építmény lehetett, a falak sarkait nagyméretű tufakockákból rakták ki, alapterülete sem elhanyagolható, és legalább kétszintes lehetett, alatta pedig pincék húzódtak. Az építkezés technikája a 16. század első felére jellemző. Királyhelmecen is él az a vándorlegenda, amely Nagykövesd váránál, miszerint a királyhelmeci várból több alagút vezetett a szomszédos várak, Sárospatak, Nagykövesd felé. Szép mese, de nem igaz. Az viszont valószínű, hogy a várhegy belsejében több száz éves pincejáratok lehetnek. A Csonkavár alatt lévő borozót is egy ilyen hatalmas, boltíves pincében alakították ki. Az egykori Perényi-fészek romjaira ráférne egy alapos renoválás, az időjárás viszontagságai egyre nagyobb réseket, nyílásokat ütnek a falakba, a talajjal érintkező köveket a fagy rongálja. Fel kellene tárni és konzerválni a falakat. Kelet és északkelet felé jó időben a Vihorlát és az Ungvár feletti hegyek, nyugat felé Szalánc, dél felé pedig a Tokaji hegyvidék csúcsai is láthatók innen, s a hegyek, dombok közt kanyargó Bodrog, a Latorca és a Ronyva partvonalát fasorok zöldje rajzolja élesebbé. Bukolikus táj ez, s ahol a jó borok megteremnek, szőlősorok kúsznak fel a dombokra, ott mindig régmúltba nyúlik a történelem. De a Csonkavár története mindössze húsz évet karol fel.