Terrorista vagy menekült?

Alaptalannak találta az Alkotmánybíróság az Oroszországban terrorizmussal meggyanúsított csecsen származású Hamzat S.-nak a kassai bíróság ellen tett panaszát. A férfit a szlovák hatóságok 2015. január 15-én fogták el a felsőnémeti határátkelőhelyen.

A férfi emberi jogainak megsértése miatt emelt panaszt a Kassai Kerületi Bíróság ellen, mert az a kiadatása mellett döntött. „Mivel a bíróság minden próbálkozásunk ellenére nem vonta vissza a kiadatási parancsot, kénytelenek vagyunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni” – nyilatkozta a kassai tárgyalás után Iveta Rajtáková, a csecsen férfi ügyvédje. A vádlott panaszáról Mészáros Lajos, az alkotmánybíróság három tagú szenátusának elnöke hozta meg a döntést tegnap délelőtt. A csecsen férfi állandó lakhelye Svédországban volt. 2007-ben az orosz hatóságok adtak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot terrorizmus vádjával, nem sokkal később pedig az Interpol körözési listájára is felkerült, de Svédország 2011-ben menekültként befogadta – az egyik ország terroristaként, a másik menekültként kezelte. Svédország azzal az indokkal adta meg neki a menedékjogot, mert ha kiadják Oroszországnak, sérülhettek volna emberi jogai. A svédországi hivatalok döntése Szlovákiában nem kötelező érvényű, itt is ki kellett vizsgálni Hamzat S. ügyét.

A vádlott a Szlovák Legfelső Bíróság döntése alapján elfogása óta előzetes letartóztatásban van. A Kassai Kerületi Bíróság 2016. szeptember 8-án Oroszországnak való kiadása mellett döntött, Hamzat S. azonban panaszt nyújtott be a bírósághoz a döntés ellen. Az ügyben a legfelsőbb bíróság fog dönteni. A szenátus elnöke a tegnapi tárgyalás során hangsúlyozta, hogy a kiadatásról szóló végleges döntéshozatalnál a bíróság figyelembe fogja venni azt, hogy a férfit egy másik európai uniós tagállam politikai menekültként tartja nyilván, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogrendje szerint fog döntést hozni. „A törvény szerint azokat a személyeket, akiket valamelyik ország menekültként tart nyilván, nem lehet kitoloncolni az országból” – mondta a tárgyalás után a vádlott ügyvédje. Hamzat S. tagadja az ellene Oroszországban felhozott vádakat, és azt is, hogy bármi köze lett volna a 2004 augusztusában elkövetett grozniji terrortámadáshoz. Úgy gondolja, a Moszkva által követelt kiadatásának politikai okai vannak.