Régészeti feltárást is terveznek

Hosszas ügyintézés és az illetékes hatóságok engedélyeinek beszerzése után augusztusban sikerült megkezdeni a munkát az európai jelentőségű szabadkai török várnál, a terület teljes megtisztítását szeptember közepéig, végéig szeretnék elvégezni a Fundement Polgári Társulás tagjai és a vár megmentéséért dolgozók. Hajdú István, a polgári társulás elnöke szerint Rimaszombatban még mindig elég sokan vannak olyanok, akikben van civil kurázsi és szabadidejüket, energiájukat feláldozva hajlandóak részt venni az önkéntes munkában. „Augusztus 14-én kezdtük el a vár megtisztását, a következő találkozónk pedig folyó hó 28-án, szombaton lesz. Egyelőre a terep előkészítése folyik a régészeti feltáráshoz, majd szeptemberben pár hétig a tényleges feltárásba is bele szeretnénk kezdeni. Távlati tervként egy olyan régészeti park létrehozását tűztük ki, amely bemutatná Gömör történelmét a török korban. Ez a későbbiekben olyan látványosságként szolgálna a turisták számára, ahol rendezvényeket tarthatnánk, de ha bárki kulturált környzetben szeretne pihenni, művelődni, társasággal szórakozni, erre is lehetőség lesz” – mondta el Hajdú István.

Rimaszombat török kori várát ma már csak a régész-történész szakma tartja számon, a helyiek közül csak nagyon kevesen tudnak arról, hogy a város határában volt az Oszmán Birodalom legészakibb erődítménye. Jelenleg gazos, illegális szemétlerakatokkal elcsúfított az egykori vár területe, még lesz mit eltakarítania az önkénteseknek. A most még alig látható, torzóiban megmaradt vár a város számára idegenforgalmi szempontból jelentőssé válhat, s remélhetőleg néhány éven belül igazi vendégváró archeoparkká növi ki magát.

A legészakibb oszmán erődítmény abban is különleges, hogy vízivárként épült a Rima folyó egykori árterében kialakított mesterséges szigeten. Egyelőre még csak egy megközelítőleg hat méternyi, lőréssel ellátott faldarab és egy még viszonylag jól megmaradt pince emlékeztet a várra.

Ha még az idén elkezdik a régészeti feltárást, az eredmények alapján folytatni lehet az archeopark további tervezését és kialakítását. A korábban, az 1968-ban és 1978-ban itt folytatott részleges régészeti feltárás eredményei alapján szinte biztos, hogy tekintélyes várfalmaradványok rejtőznek a föld alatt. Az eddigi kutatások szerint a török építkezés idejét 1555 és 1560 között feltételezik a szakemberek. Szabadka vára 1593-ig volt török kézen, a mellette levő kőhidat, amelyet az 1970-es években bontottak el, szintén török eredetűnek tudták a helyiek, a valóságban azonban csak a barokk korszak idején épült, bár az nem kizárt, hogy egy korábban ott álló kőhíd helyén.

A rimaszombati civil szerveződés a török kori építészeti emlékek feltárása és konzerválása mellett egy bronzkori telep és temetkezési hely replikáját, valamint a középkori várakat kiszolgáló mesterségek műhelyeinek kiépítését és működtetését is tervezi, elsősorban pályázati pénzekből.