Plakátkampány a Csallóközben – nem látjuk a billboardtól az erdőt?

Akár gyalog, akár autóval indulunk útnak, szinte garantálható, hogy néhány lépés, vagy kilométer megtétele után valamilyen reklámfelületbe botlunk. A főutak mentén plakáterdők vonhatják el az autósok figyelmét a közlekedésről. De nem csak a városokban, hanem a falvak forgalmas útszakaszainál is egyre több billboard jelenik meg. Három város önkormányzatát kerestük fel aziránt érdeklődve, hogy mennyi reklámfelület van a közterületeken, és felmerült-e, hogy a vizuális szmog korlátozása érdekében redukálják a plakátok számát?

Dunaszerdahely viszi a prímet

Nehéz úgy megtenni pár lépést, hogy ne tarkítsa valamilyen reklámfelület a kilátást. A járási székhelyen több mint százötven különböző méretű reklámtábla van. Bubniak Júlia a városi hivatal vezetője lapunknak elmondta, hogy a városnak évente huszonkétezer euró bevétele származik a reklámfelületek értékesítéséből, valamint bérleti díjából. A járási székhelyen több mint száz olyan reklámépítmény van, amelynek információs felülete nem haladja meg a három métert, és több mint félszáz három és húsz méter közötti felületen tájékoztatja a lakosokat. A reklámfelületek közül csak a  Csaplár Benedek Művelődési Központ kezelésében lévő felületek, az ún. gombák vannak a város tulajdonában, ezekre klasszikus plakátokat ragasztanak fel. Bubniak Júlia elmondta, hogy lenne igény a reklámfelületek további bővítésére.

„A reklámépítmények elhelyezését a város területrendezési terve szabályozza” – folytatta a hivatalvezető hozzátéve, felmerült, hogy a vizuális szmog csökkentése érdekében korlátozzák a hirdetőfelületek mennyiségét.

Bősön csak óriásplakátok vannak

A Csallóköz legfiatalabb városában az önkormányzat is él a reklámlehetőségekkel. „Nyolc hirdetőfelület van a város tulajdonában, ebből hét billboard és egy kisebb, 1,5 x 1 méteres. Ezekből a felületekből három a városé, amit saját célra használunk fel“ – fogalmazott Varga Éva a városi hivatal vezetője. Bősnek évente mintegy 1100 euró bevétele származik a reklámfelületekből, és ahogy Varga Éva mondja, nem is várható nagyobb bevétel, ugyanis nem mutatkozik igény további reklámtáblák elhelyezésére, és azok csökkentése sincs napirenden a városban.

Somorján a kisebb a menő

Somorján száz négyzetméternyi felületen reklámoznak árukat és szolgáltatásokat. Sármány Ervin hivatalvezető közölte, hogy a város tulajdonában lévő területen húsz hirdetőfelület van, közülük nyolc billboard. „A városnak nincsenek hirdetőfelületei, csak tájékoztató üvegszekrények vannak, amelyekben a város rendezvényeit népszerűsítjük. A reklámfelületek értékesítéséből nincs bevételünk, az éves bérleti díj mindössze 4550 euró“ – folytatta a hivatalvezető. Sármány Ervin szerint Somorján van kereslet a hirdetési lehetőségek iránt, de a város inkább azok csökkentésére törekszik.

A vásárló vásárol?

„Engem nem ösztönöz vásárlásra az, ha mindenhol ugyanazt a bagettreklámot látom” – mondta Balázs utalva az egyik élelmiszeripari vállalat kampányára, amelynek plakátjai Dunaszerdahely számos pontján megtalálhatók. Mások a kampányígéretekre asszociálnak, amikor a billboardokról kérdezzük őket. „Elszomorít, hogy sokszor nehéz hiba nélkül leírni egy rövid üzenetet” – jegyezte meg egy fiatal magyartanár. Szokatlan formájú reklámfelületeket inkább az autópályák mellett láthatunk, viszont elvétve a Csallóközben is találunk rendhagyó reklámokat.

„Dugóban állva gyakran elgondolkodom, hogy hogyan készülnek a világító, formabontó billboardok. Tetszik ugyan, de ettől még nem lesz pénzem arra a luxusautóra, amit így reklámoznak” – mondta a kampányokról Tomi.

Szakember: jól is lehet

„Az óriásplakátok reneszánszukat élik, ugyanis az online reklámpiac az utóbbi években annyira túltelítődött, hogy az emberek egyre kevésbé érzékelik a hirdetéseket” – véli Juhász Szabó Csilla a Morpho marketingkommunikációs ügynökség szakértője, hozzátéve, hogy mivel a billboard a szemünk előtt van, és befogadjuk a rajta lévő üzenetet, hatékonyabb, mint például az online hirdetések, mégis az interneten generál forgalmat.

„Egy reklámfogyasztással kapcsolatos kutatás résztvevőinek közel fele állította például azt, hogy óriásplakát hatására keresett ki információt az interneten” – mutatott rá Juhász Szabó Csilla.

A szakember elsősorban nem a billboardok mennyiségében, vagy elhelyezésében, hanem azok koncepciótlanságában lát hibát. „Nagyon sok márka vagy cég esetében hiányzik az átgondolt üzenet, az egyedi és kreatív megoldás. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy egy üzenetet hogyan kommunikálunk, és mérlegelnünk kell azt is, hogy a célcsoportunkat valóban ezzel az eszközzel érjük-e el legkönnyebben. Egy billboardon nem kommunikálhatunk hosszú szöveget, sokféle információt, hiszen csak pár pillanatunk van célba juttatni az üzenetet” – zárta Juhász Szabó Csilla.