Ötmillió euróból újul meg a Rákóczi-kastély

1,6 milliárd forint (5,2 millió euró) magyarországi támoga-tásból újulhat meg a borsi kastély, II. Rákóczi Ferenc szülőháza. A munkálatok költségeit a magyar kormány által nyújtott keretből állják.

Borsi

A beruházás részleteiről a Rákóczi-kastélyban tartott sajtótájékozatón beszélt Latorcai Csaba, a miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára és Diószegi László, a II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet igazgatója. Az elhangzottak szerint a komplex rekonstrukció két lépésben valósul meg: az első szakaszban az épület külső falait és tetőszerkezetet restaurálják, kicserélik az ablakokat. Erre a célra 800 millió forintot (2,6 millió eurót) szánnak, a munkálatok már az év végén befejeződhetnek. Latorcai Csaba elmondta, a második fázisban – mely előreláthatólag 2020-ig tart – kb. ugyanekkora összegből a kastély belső terei újulhatnak meg. Hét emlékszobát, két konferenciatermet, egy esketőtermet, három korabeli műhelyt és egy kiállítótermet alakítanak ki, szálloda és étterem is lesz a kastélyban. A pénzt a Borsi vezetése és a Teleki László Alapítvány által létrehozott II. Rákóczi Ferenc nonprofit szervezet számlájára fogják utalni. Varga Anna Tünde, Borsi polgármestere lapunknak elmondta, a kastély a felújítás után is a község tulajdonában marad. Új munkahelyek is lesznek a létesítményben, a vendéglőben legalább 15 embert foglalkoztathatnak.

A csehszlovák hatóság még az első köztársaság idején elrendelte a borsi kastély lebontását, a döntést csak az Országos Zrínyi Ilona Kör Benešhez írt kérelme után változtatták meg. Az épület már akkor nagyon rossz állapotban volt. Egy ideig terményraktárként szolgált, később a földszinti helyiségekben szarvasmarhát, lovat és juhokat tartottak. Miután a bécsi döntés következtében a községet visszacsatolták Magyarországhoz, 1938-tól múzeum működött itt. A vármegyék gyűjtést szerveztek a szülőház felújítására, az összegyűlt 19 ezer pengőből felújították az épületet, és az emeleti szobákban II. Rákóczi Ferenc életéhez kapcsolódó tárgyakból kiállítást rendeztek. 1944-ben teljesen kifosztották a múzeumot. A háború után másfél évtizedig a hadsereg kaszárnyaként használta az épületet. Miután a katonák elköltöztek innen, az nagykereskedelmi vegyesáru-raktár, szövetkezeti terményraktár, majd iskola és óvoda működött a kastélyban. A nyolcvanas években a Kelet-szlovákiai Múzeumnak voltak itt raktárhelyiségei.

1987-ben mintegy 22 millió csehszlovák korona költségvetéssel elkezdődött a kastély teljes rekonstrukciója, ám a felújítás után II. Rákóczi Ferenc szülőháza a korábbinál is rosszabb állapotba került. A restaurátorok 3,5 millió koronát használtak fel arra, hogy leverjék a falakról a vakolatot, kiszedjék az ablakokat és az ajtókat, felszedjék a padlózatot, eltávolítsák a tetőszerkezet egy részét. A munkálatok később teljesen leálltak. A rendszerváltás után a felújításra mintegy 500 ezer korona állami támogatást kapott a község, majd a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától érkezett 12 millió forint. Ebből az összegből sikerült az épületet befedni, és egy nemzetközi építőtábor szervezésével kitakarítani a kastély környékét. Később a NKÖM-tól kapott 17 millió forintos támogatásból a sarokbástya kőperemeit, a padlózatát és a mennyezetét restaurálták, valamint az épületnek azt a részét, melyben a források szerint a fejedelem szülőszobája található. Itt később kiállítóhelyiségeket is berendeztek. A szlovák és a magyar kormány, valamint az EU támogatásával végzett felújítás 2006-ban pénzhiány miatt leállt.

Az átépítés gondolata 2013-ban merült fel újra, ezt Áder János magyar és Ivan Gašparovič akkori szlovák államfő is támogatta. Az eredeti elképzelés szerint a kastélyt 2016-ban, II. Rákóczi Ferenc születésének 340. évfordulóján nyitották volna meg.