Nyitra megye: perek és feljelentések útvesztőiben

Milan Belica Nyitra megyei elnökSITA-felvételKét éve, a szóban forgó telken a Konstantin Egyetem főépülete mellett még kulturális és szórakoztató központot akartak építeni 27 millió eurós beruházással, de Belica szerint van ott elég hely mindkét épületnek.

Nem vették meg, de busásan megfizették

Az új megyeháza terveire már a jövő évi költségvetésből elkülönítettek harminc millió koronát, de arról, hogy az építkezést miből fogják finanszírozni, még nem született döntés.

Az előző választási időszak egyik legnagyobb botrányát éppen az robbantotta ki, hogy a magyar többségű közgyűlés egy még fel sem épült létesítmény megvételét hagyta jóvá közbeszerzési eljárás nélkül, és erre a célra megszavazta 267 millió koronás hitel felvételét is az OTP banktól. Miután a megyei elnök nem írta alá a vételi szerződést, távollétében Fehér Miklós alelnök tette ezt meg. Milan Belica azóta is azt állítja, hogy egyrészt az aláírások időpontjában a hivatalban volt, másrészt pedig az alelnöknek egyáltalán nem volt aláírási joga. Fehér Miklós ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy aláírási jogát a képviselő-testület szavazta meg, és az elnök által egyszer már megvétózott határozatot a közgyűlés másodszor is jóváhagyta, tehát annak úgysem lett volna más választása, mint végrehajtani azt. Az épületet a megye végül nem vásárolta meg, az új képviselő-testület többszöri próbálkozás után sem módosította a beruházó Gap Real kft-vel kötött szerződést. Az aláírás jogosságáról folytatott vita főleg tavaly decemberben éleződött ki, amikor a szerződés értelmében az OTP bank 69 millió koronás bírságot vont le a megye számlájáról, amiért az nem fizette ki a vételárat a beruházónak. Emiatt a megye feljelentette az OTP bankot, de a megkérdőjelezett érvényességű szerződés alapján az ügyben először a Kereskedelmi és Iparkamara döntőbírósága hivatott eljárni. A háromtagú testület már meghallgatta a perben álló feleket, döntés a közeljövőben várható és a megyei hivatalban meg vannak győződve arról, hogy nekik adnak igazat.

Per és feljelentés„Nem tehetnek úgy, mintha már nem született volna az ügyben négy elsőfokú és két jogerős ítélet, amely kimondja, hogy a Fehér Miklós által aláírt szerződések érvénytelenek. A bank egy számunkra eleve hátrányos szerződés alapján jogtalanul tette rá a kezét a megye vagyonára, és mi ezért nemcsak a szóban forgó 69 milliót követeljük vissza, hanem a pénzhiány miatt okozott károk megtérítését és anyagi elégtételt fogunk kérni a megye jó hírnevének rontásáért is” – mondta a megyei hivatal igazgatója, Ľudovít Šajgal. Ha a kereskedelmi kamara mégis az OTP bank javára döntene, a megye kész az ügyben bírósághoz fordulni. Az OTP bankkal egyébként már semmilyen üzleti kapcsolatban nem áll Nyitra megye, a képviselő-testület idén novemberben döntött arról, hogy szerződést bontanak a pénzintézettel. Az ügyben szerettük volna kikérni az OTP bank állásfoglalását is, de miután a pénzintézet munkatársa, Sulci Szilvia kioktatott bennünket, hogy ez a téma már senkit nem érdekel, közölte, hogy a „bank maximális szakmai színvonalon és a törvények betartásával járt el”, többet pedig nem nyilatkoznak.

Nemcsak az OTP-t, hanem Fehér Miklóst is feljelentette az okozott kár miatt a megyei önkormányzat. Az ügyben még folyik a rendőrségi vizsgálat, ha bíróság elé kerül és megállapítják személyes felelősségét, a megye mérlegelni fogja, követel-e tőle is anyagi kártérítést.

Precedensértékű döntések?

Azok a bírósági döntések, amelyekre Nyitra megye hivatkozik, a szociális otthonok átalakításáról szóló és szintén a volt alelnök által aláírt szerződések ügyében születtek. Az előző önkormányzat döntése alapján a megye fennhatósága alatt működő huszonkilenc szociális intézményt öt nonprofit szervezet működtette volna évi egy korona szimbolikus bérleti díjért, azzal a feltétellel, hogy a karbantartási költségeket változatlanul a megye állja. Ennek fejében a nonprofit szervezetek a szolgáltatások javítását ígérték, de erre már nem került sor. A 2005-ös választások után az új testület első lépése az volt, hogy semmissé nyilvánította a szerződéseket és a bíróságtól kérte azok érvénytelenítését. Mostanáig négy járási bíróság – a nyitrai, a lévai, a komáromi és a nagytapolcsányi – döntött úgy az ügyben, hogy Fehér Miklós aláírásai érvénytelenek. A nyitrai, a nagytapolcsányi és a lévai esetben a kerületi bíróságok is megerősítették az elsőfokú határozatokat. A komáromi döntést még nem tárgyalta a kerületi bíróság, Érsekújvárban pedig egyelőre első fokon sem született meg az ítélet. Milan Belica azt várja, hogy a hátralévő perekben is neki adnak igazat, mert szerinte az eddigi döntések precedenst teremtettek. „Nem hiszem, hogy ettől eltérnének a továbbiakban, hiszen az alkotmány és a megyei önkormányzatokról szóló törvény értelmében vagyonjogi kérdésekben egyedül az elnök a megye képviselője” – érvel Belica. A megyei hivatal szóvivője, Stanislav Katrinec szerint a már jogerős bírósági határozatok indoklásában is ez a legnyomósabb érv, amely a megközelítőleg húsz szerződés érvénytelensége mellett szól. Mivel a megye nem Fehér Miklóst perelte be, hanem a szerződések érvényességét támadta meg, a volt alelnöknek nincsenek alperesi jogai és így a határozatokba sem tekinthet be. „Amíg nem dönt valamennyi bíróság, addig ez nem lezárt ügy, de az időzítés, hogy épp most hozta nyilvánosságra a megye, véleményem szerint szándékos. A kereskedelmi kamarára akarnak nyomást gyakorolni, amely a napokban hoz döntést az OTP bankkal kötött hitelszerződés ügyében. Meggyőződésem, hogy a mindenkori alelnök aláírási jogának megkérdőjelezésével csak egy a cél: olyannyira megerősíteni a megyei elnökök királyságát, hogy még a képviselők által kétszer megerősített határozatok se legyenek számukra kötelező érvényűek” – mondta Fehér Miklós.