Nemsokára átadják az első ötcsillagos gyógyszállót

A pöstyéni víz és iszap főleg a reumatikus, ízületi panaszokra, idegrendszeri problémákra hat jótékonyan, de egész biztosan jól jön néhány napos kényeztetetés azoknak is, akiknek a fáradtságon kívül semmi bajukSomogyi Tibor felvételeMostanában már csak azok engedhetik meg maguknak ezt a luxust, akik képesek tíz-tizenkétezer koronát is kifizetni egy egyhetes kezelésért.

Nem beteg: vendég

Bár az orvosok szerint ahhoz, hogy a kúra valóban érezhető javulást hozzon a beteg állapotában, legalább három hétig kell tartania, ezt csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak. Igaz ugyan, hogy a súlyosabb betegségek esetében ma is előírhatja az orvos a gyógyfürdőt, de ezeknek a körét lényegesen szűkítették. Itt a kezelések árát teljes egészében téríti a biztosító. A B kategóriába sorolt megbetegedéseknél a kezelések árát téríti a biztosító, az ellátás pedig napi 150–220 koronájába kerül a páciensnek – amennyiben beéri azzal, hogy többedmagával lakik egy szobában, és WC-t, mosdót csak a folyosón talál. Aki ennél igényesebb, az jobb szállodában is kereshet szállást, de a különbözetet maga téríti. A harmadik, C csoportba tartozó kliensek mindent maguk fizetnek, mégis közülük kerül ki a fürdővendégek túlnyomó többsége – nyilván azért, mert akinek pénze van, annak ideje nincs a háromhetes kezelésre és fordítva. Nem véletlen tehát, hogy a hazai gyógyfürdők egyre inkább a tehetősebb, de időszűkében lévő vendégekre orientálódnak, a minden igényt kielégítő gyógyszállókkal, a néhány napos rehabilitációs kúrákkal és welness-hétvégékkel. A vendégek többsége ugyanis külföldi szabadság helyett választja valamelyik hazai gyógyfürdőt, sok esetben azzal vigasztalódva, hogy ha ugyanannyit fizet is, mint egy tengerparti nyaralásért, legalább utaznia nem kellett annyit.

Drága pöstyéni patina

A szlovákiai gyógyfürdők közül a legpatinásabb és talán a legdrágább is a pöstyéni – hiába, az embernek a monarchia korabeli hangulatot is meg kell fizetnie, mert ennek a helynek a története nem a mostani spa-divattal kezdődött. A helyi termálvíz és iszap jótékony hatását már a XVI. században felfedezték a helybeliek. A legenda szerint egy törött lábú páva rendszeresen visszatért egy melegvizes pocsolyához, míg egyszer csak azt látták, hogy újra peckesen sétál a parkban. A páva azóta is Pöstyén nem hivatalos emblémája, az épületek és berendezések díszítésén is látható. Aa hévizes források környékén már a XVI. században emelték az első faépületeket. Ezekben még javarészt a környéken átutazó kereskedők, és a Pöstyént is birtokló galgóci földesúr, Erdődy József magas rangú vendégei kúrálták magukat – köztük nagy valószínűséggel Ludwig van Beethoven is, aki különböző nemesi famíliák meghívására többször is járt a Felvidéken. Pöstyén hamar ismert lett Európában, de a fürdő igazi virágkora akkor kezdődött amikor a helybeli Winter család bérbe vette Erdődy gróftól. A szerződést 1888 karácsonyán írták alá a galgóci kastélyban, és csakhamar elkezdődött a Vág két ága által körülölelt fürdőszigeten az építkezés. Elsőként a munkáskórház készült el, aztán a vendégek szórakoztatását szolgáló „kurszalon”, majd a pazarabbnál pazarabb szállodák: a Ferenc József, a Thermia Palace és a Thermia Irma. Winter Lajos, az ekkor már a vállalkozás minden ügyét egyedül szervező üzletember hatalmas terhet vállalt, de nem hiába. A látványosan megújuló és fejlődő fürdőbe a huszadik század húszas és harmincas éveiben már özönlöttek a kíváncsi vendégek, és aki egyszer járt ott, az garantáltan visszatért. A pöstyéni iszap és termálvíz csodatévő hatását világszerte nagy művészi igénnyel készült plakátok hirdették, és az 1930-ban hordszéken érkező pácienseket már a Kolonnád-híd bejáratánál is egy bizalomgerjesztő figura fogadta: a Mankótörő. A betegséget és gyógyulást egy alakban kifejező szobor Arthur Heyer nyomdai rajzoló tervei alapján készült, és olyan jól sikerült, hogy máig fogalomnak számít a világban. Méltán lett fogalom Winter Lajos neve is, mert amit létrehozott, azt az államosítás és a szocialista kulturálatlanság évtizedei sem tudták teljesen tönkretenni. Hangulatot, arculatot adott a fürdőnek, és bár azóta sokat fejlődtek a lehetőségek és az elvárások is, máig az ő kézjegye az, amiről Pöstyén bármelyik képeslapon vagy útikönyvben felismerhető.

A csodatevő iszap két titka

A ma Pöstyénbe érkező vendégek ugyanolyan kényeztetésben részesülnek mint annak idején Fjodor Saljapin, Vlasta Burian a híres cseh komikus, Kálmán Imre, vagy Sir Henry Davis, aki két fürdőkúra között a többi vendéggel teniszezett. Hogy az illúzió teljes legyen, a régi szállodákat az eredeti tervek szerint újították fel, sőt, az éttermekben ma is míves porcelán és ezüst evőeszköz dukál. Az új tulajdonos, a magyarországi Sárvár, Bükkfürdő, Hévíz, a romániai Szováta és a csehországi Mariánske Lázně fürdőt is birtokló Danubius Hotels Group, az utóbbi két évben 250 millió koronát költött az épületek rekonstrukciójára, az eredmény látszik is. Persze a lényeg – a négyszáz méteres mélységből feltörő, hatvanhét fokos termálvíz és a kénes iszap ugyanolyan, mint száz-kétszáz évvel ezelőtt. Az üledékes, vulkanikus masszát ma is a Vág holtágából nyerik, két évig érlelik, majd az iszapkonyhákban termálvízzel keverik, és csak ezután kerülhet a sajgó testrészekre. Nem dobják el a használt iszapot sem, hanem, pontosan meghatározott arányban frissel keverik, és ismét két hétig érlelik – ez a jól bevált körforgás évszázadok óta tart Pöstyénben, és még évszázadokig fog tartani, mert a balneológusok szerint az idők során semmit nem változott az iszap és a gyógyvíz kivételes minősége. A kúrák időtartamát ma is szigorúan felügyelik a fürdőorvosok, bármilyen csábító is például a forrás fölé, cölöpökre épült Irma fürdő kupolás medencéje, a negyven fokos iszapos vízben senki nem tölthet tizenöt percnél többet. Igaz, ezzel még nincs vége az élvezeteknek – következik a bő félórás lubickolás a harmichét fokos termálvízben, iszappakolások a sajgó ízületekre, gyógytorna, hidroterápia akupunktúra, szauna, és a legkülönbözőbb kúrák, kinek-kinek állapota és tetszése – na meg pénztárcája szerint. A fürdő orvosai ugyanis minden vendég számára egyedi gyógyprogramot állítanak össze, de teszik ezt nagy fifikával úgy, hogy az egy hét alatt maximum két iszapkúra és ugyanennyi termálvizes fürdő fér bele. A többi hidromaszázs, elektrokúra, gyógytorna – csupa jó és hasznos dolog, de olyasmi, amit máshol is megtalál az ember. A hivatalos indoklás az, hogy a szervezetnek komoly megterhelést okoz a negyvenöt fokos iszap és a negyvenfokos termálvíz, de az igazsághoz talán közelebb áll, hogy inkább gazdasági megfontolások állnak a háttérben A kezelés időtartamára előírt és az árban benne foglaltatott napi három-négy procedúra mellé ugyanis mindenki szabadon vásárolhat olyan és annyi kezelést, amilyet és amennyit csak akar. A figyelmes vendégek aztán hamar kiismerik a dörgést, és nem a pénztárnál perkálnak le mondjuk egy iszappakolásért négyszázhúsz koronát, hanem az alkalmazottak zsebébe kétszázat – az áldásos hatás mellett ez a pöstyéni iszap második titka. Természetesen, a dolognak titokban kell maradni, a beavatottak száma sem túl nagy, de az alkalmazottak már tudják, kinek lehet felajánlani egy potyaiszapot, vagy olcsóbb masszázst, és végül mindenki elégedett. Megfigyeléseink szerint leginkább a külföldi vendégek élnek ezzel a lehetőséggel, ami érthető is, hiszen ők hivatalosan minden kezelésért kb. a dupláját fizetik annak, amit a szlovákiai egészségbiztosítók kliensei.

Főzőcske a hotelszobában

Az már más kérdés, hogy az osztrák, német, izraeli vagy orosz nyugdíjasok és népes családjukkal hónapokat Pöstyénben töltő arabok számára még így sem magas az ár – mi tagadás, ezért is jönnek ide, nem csupán az iszapért. Az arab országokból érkező vendégek többsége két-három hónapig marad, és mint megtudtuk, alaposan próbára teszik a vendéglátók idegeit. Az még csak hagyján, hogy a fekete leplekbe burkolt hölgyeknek külön órákat kell biztosítani, amikor csak őket kúrálják, mert a kádakba és medencékbe is csak csadorban, jobb esetben alsószoknyákban hajlandók beülni, hiszen a berendezést minden vendég után fertőtlenítik. A pöstyéni szállodások nyilván azt is megszokták már, hogy a számukra elkülönített ebédlőben egy kicsit többet kell takarítani, de azt szemmel láthatóan nehezen viselik, hogy a négycsillagos szállók apartmanjaiban rezsókon főznek az arab háziasszonyok. Márpedig ezt teszik, mi is láttuk, amint fazekakkal, hússal, zöldséggel felpakolva szállnak be a liftbe, éreztük az fövő birkahús folyosóra kiszivárgó illatát is, azt pedig elképzelni is elég volt, mi maradhat egy ilyen főzőcske után a szőnyegen, az ülőgarnitúrán és a falakon. Na de a pénz, az pénz, a tatarozás nyilván benne foglaltatik a költségekben. A következő vendéget már újra tiszta, takaros szoba várja. Ebből is látszik, hogy gyógyfürdőt és szállodát üzemeltetni elég kockázatos vállalkozás – a pöstyéni fürdő tavaly 35,5 milliós veszteséggel zárta, de idén már majdnem ugyanilyen nyereségre számítanak.

Gyógyír testnek és léleknek

Amint a fürdő sajtóosztályának vezetőjétől megtudjuk, évente harmincöt-harmincnyolc ezer vendéget fogadnak – a tendencia tehát emelkedő, de a fürdőben töltött napok száma egyre kevesebb. Nagyon népszerűek a welness-hétvégék, a párnapos gyógykúrák, egyre több fiatal család tölt itt egy hetet a nyári szabadságok idején, és sok a céges rendezvény is – a hangsúly érezhetően áttolódik a valóban gyógyulást kereső vendégkörről azok felé, akik kikapcsolódni, pihenni jönnek Pöstyénbe. A fürdőszigetre vezető Kolonnád-hídon olvasható Surge et ambula – Gyógyulj és járj felirat nem nekik szól, de azért maradt egy ámbár szűk, de annál tehetősebb réteg, amelynek ideje és pénze is van arra, hogy két-három hetet Pöstyénben töltsön, és a fürdő valamennyi adottságát kiélvezze. Rájuk számítanak a szecessziós stílusban épült Thermia Palace szálló és a kupolás-medencés Thermia Irma fürdőkomplexum felújításával, amelyet a tervek szerint decemberben fejeznek be. A Szlovákiában első ötcsillagos gyógyszálló száztizenegy szobájában és tizennégy apartmanjában valóban mindent megtalál a vendég, amit teste-lelke megkíván – már ha a pénztárcája is bírja, mert a szobától függően akár ötezer korona is lehet az egynapi szállás és ellátás ára. Hat éve ennek a szállónak az ebédlőjéből lopták el Alfons Mucha egyik értékes olajfestményét, amelyet 2005-ben a cseh rendőrök találtak meg egy kereskedőnél. A festményt most restaurálják, és a december 20-i megnyitóig a helyére kerül. Aztán kezdődhet a fürdőben a főszezon, mert bizony a gazdagabb klientúra is odafigyel a tavaszi árengedményekre, a hazai átlagember pedig szinte csak ilyenkor engedhet meg magának pár napos gyógykúrát. A pöstyéni víz és iszap főleg a reumatikus, ízületi panaszokra, idegrendszeri problémákra hat jótékonyan, de egész biztosan jól jön néhány napos kényeztetetés azoknak is, akiknek a fáradtságon kívül semmi bajuk. A gyógyfürdőzés ugyanis nem csak hévizet, masszázsokat, ülőfürdőket jelent, hanem szórakozást, esti hangversenyeket, teniszezést, golfot és mindemellett talán egy kis ártatlan flörtöt is. Úgy, mint régen, amikor még unatkozó úrhölgyek és a szórakoztatásukért mindenre kész urak kerestek itt gyógyírt testi-lelki bajaikra, és egy-egy többhetes kúra után otthon még hónapokig mesélték fürdőbeli élményeiket.