Követendő Udvard példája: eddig 500 kutyát mentettek meg a karanténállomásukon

Még Branislav Becíknek, Udvard korábbi polgármesterének, Nyitra megye jelenlegi elnökének az idejében kezdték üzemeltetni a karanténállomást. Utódja, Fridrik Krisztina, Udvard jelenlegi polgármestere kész volt folytatni ezt a hagyományt. A képviselő-testület, a helyi vállalkozók és az önkéntes állatvédők együttes erővel támogatják a sorsukra hagyott kutyákat, a róluk való gondoskodást. Sóky Líviát, a községi hivatal jogászát kérdeztük a kezdetekről és a jelenlegi állapotokról, aki az egyik megálmodója, létrehozója és a mai napig lelkes mozgatórugója az udvardi állatvédő programnak. Keddi látogatásunkkor előkerülnek a fényképek a gondjukba vett kutyákról. Beszélgetésünkből kiderült, hogy megfelelő szakemberek, szabadidejüket nem sajnáló segítők nélkül nem boldogulnának.

Felelőtlen állattartók

Az önkormányzatok kötelesek szerződést kötni egy, a közelükben működő állatmenhellyel, ahol megfelelő ellátásban részesülnek a lakóhelyükön befogott kóbor kutyák. Ha ezt nem teszik meg, saját karanténállomást létesíthetnek, felvállalva a törődést. Udvardon még 2015-ben a községi hivatal udvarában lévő ketrecben helyezték el a kóbor ebeket, majd Sóky Lívia javaslatára, a gyűjtőudvar üzemeltetőjének köszönhetően sikerült néhány kennelt elhelyezni a község peremén lévő területen. Ebben a folyamatban segítő kezet nyújtott az akkoriban létrehozott OBP udvardi községi vállalat. Mazan László a központ műszaki vezetője a mai napig a szívügyének tartja a karanténállomás működtetését. A kutyák ellátását, a karanténállomás üzemeltetését Udvard község önkormányzata fedezi, a városi rendőrséggel együttműködve. „2016-2017 táján még ideiglenes karanténállomásként működtünk, Kovács Richárd községi rendőr elvégezte Kassán az állatok szakszerű befogásához szükséges képzést. 2021-ben hagyták jóvá hivatalosan az udvardi karanténállomás működését, a község önkormányzata idén erre a célra 4 ezer eurót hagyott jóvá a büdzséből” – tájékoztatott Sóky Lívia. Udvard önkormányzatának, az itt élő állatvédőknek nem kevés munkájukba került a karanténközpont hivatalos, minden szempontból megfelelő üzemeltetése. A rendes gazdik, akiknek valamilyen oknál fogva elkószált a kutyájuk, messzemenően értékelték, hogy befogták a kedvencüket, majd a csipp alapján beazonosították a tulajdonost, így az állat hamar hazakerülhetett. A hanyag, vagy rosszindulatú kutyatulajdonosokkal más volt a helyzet. Amikor a helyi állatvédők látták, hogy alultáplált, bántalmazott, elhanyagolt állatról van szó, igyekeztek számára kellő orvosi ellátást és lehetőség szerint új otthont is találni. Elsősorban az udvardi állapotokat kívánták ilyen módon orvosolni. Sajnos azokról a környező településekről, ahol az önkormányzat nem kötött szerződést egyetlen menhellyel sem, de saját befogadóállomást sem nyitott, a rossz szándékú emberek éppen Udvard határában próbáltak megszabadulni a kóbor állatoktól. Udvard felelősségteljes hozzáállása arra ösztönözhetne más településeket, hogy jöjjenek, tanuljanak tőlük, és alakítsanak ki hasonló körülményeket a kiszolgáltatott ebeknek. 
 

Önkéntesek és állatvédők

„Kezdetben három önkéntessel dolgoztunk. A gyűjtőudvar naponta 8-tól 15.30-ig üzemel, ahol Sárközi Tibor alkalmazottként reggel megeteti a kutyákat, kitakarítja a kenneleket. Szükség volt olyan önkéntesekre, akik szabadnapokon besegítenek és megsétáltatják az állatokat. Mindig vannak védenceink, akikkel korábban nem foglalkoztak, alapvető vezényszavakra sem reagálnak, ezt a feladatot is vállalják a karanténállomás segítői. Jelenleg egy nyolcfős csoportunk van, köztük fiatalok, gyerekek a szüleikkel, a munkájuk fontos és értékes a központ számára. Valamennyivel önkéntes szerződést köt az önkormányzat” – tudtuk meg Sóky Líviától, amikor elindultunk a karanténközpontba. Sárközi Tibor fogad bennünket és elmondja, nyolc éve dolgozik az udvardi gyűjtőudvarban, és emellett foglalkozik az állatokkal. Ragaszkodnak hozzá, mert törődik velük. Minden befogadott állat szeretne valakihez tartozni, és azt hűségesen szolgálni. A karanténállomásnak nemrég saját közösségi oldala lett, ahol bemutatják a védenceiket. A Szlovák Állatvédők Egyesületével idestova hét éve együttműködnek, segítenek nekik ideiglenes befogadót, vagy állandó gazdit találni. Denisa Rečková az egyesület alelnöke biztosítja az ideiglenes befogadókat arról, hogy nem maradnak egyedül a gondozással. Nagy szeretettel emlegetik Dékány Dániel állatorvost, akivel a karanténközpont állatorvosi szerződést kötött. A szakember az állat befogásában, első körültekintő kivizsgálásában is részt vesz, természetes folyamat a csipp ellenőrzése, a féregtelenítés és a szükséges oltások beadása. A sorsukra hagyott állatok esetében Sóky Lívia elmondása szerint úgynevezett „állatbaráti” áron végzi mindezt a szakember. 

Wollis túlélte, majd Prágába került

„Pillanatnyilag öt kutyus van a karatén állomáson, borzasztó nagy gond, hogy az emberek nem akarnak pénzt kiadni a kutyák ivartalanítására. Van olyan környék, ahonnan évente háromszor telefonálnak, hogy jöhetünk a kiskutyákért. Új otthont találtak mára a megmentett kutyáink Csehországban, Luxemburgban, Hollandiában, Németországban, vagy Ausztriában. Magyarországon nincs lefedettségünk, eddig nem sikerült megszólítani az ottani állatbarátokat. Egy kutyát a községi hivatal dolgozója, egyet az egyik képviselőnő fogadott be, ma már biztonságos otthonuk van. Szomorú, amikor az állatszaporító kidobja a határban a 6-8 éves, feleslegessé vált kutyáját, mert az állatorvostól megtudta, hogy a legközelebbi szülésbe belepusztulhat” – mondta Sóky Líva. Wollis történetét nem lehet elfogultság nélkül hallgatni, a kicsi fehér kutyának valaki baltával megpróbálta szétverni a fejét, ám az állat ezt is túlélte és egy erdőben keresett menedéket. Az állatmentők orvoshoz, majd kutyaterapeutához vitték a folyton pörgő, sérült idegrendszerű állatot. A gondoskodó kezeknek köszönhetően Wollis fél éven belül felépült, kisebb hallás-, illetve látáskárosodása ellenére egy fiatal pár fogadta be, ma már Prágában él. A befogadóktól sok fotót kapnak az udvardiak, mindig örömmel látják, mennyire megváltoznak az állatok az új, biztonságot nyújtó otthonban. 

Merlin és Bonny vágyakoznak

Alkalmunk nyílt megismerkedni Merlinnel, az alig 11 hónapos fekete németjuhász- kankutyával, aki egy fához láncolva, szeretet nélkül élt eddig. Csonttá soványodva került a karanténközpontba. Az önkéntesektől kellő figyelmet és megfelelő nevelést kap ma már a séták során. Olyan gazdit keresnek számára, akinek kellő tapasztalata van a németjuhász-kutyákkal. Szinte reszketett, hogy a rácson keresztül meg tudjuk érinteni. A tekintetéből kiolvashattuk, hogy rendszeres, mindennapi kapcsolatra vágyik a gazdájával. Bonny a fotózás kedvéért a délelőtti órákban sétálhatott egyet a karanténközpontban, jelenlegi gondozója kíséretében. Róla megtudtuk, hogy felnőtt, 4 éves Bandog kutyáról van szó. Masztiff típusú keverékről, amely az amerikai putbull terrier, a nápolyi masztiff és hasonló fajták keresztezéséből jött létre. Erre utal erős, nagy termete. Az őt jól ismerő gondozói szerint tökéletes őrzőkutyává válhatna, mert bátor, odaadó és intelligens állat. Első gazdája váratlanul elhunyt, és már nagyon szeretne valakihez tartozni. Elsősorban olyan érdeklődőket várnak, akik nagyobb portán élnek, vagy farmon, és kellő időt fordíthatnak a kutya képzésére, értő gondozására. Érdeklődhetnek a következő telefonszámon: 0917/330056, vagy a KS Dvory n. Žitavou – hľadáme domov pre psíkov (Udvardi Karanténállomás – gazdit keresünk a kutyáknak) közösségi oldalon.