Kassán ülésezett a magyar–szlovák történészbizottság

A háromnapos tudományos konferencia alaptémája a 18–20. századi regionális és nemzeti identitásformák alakulása volt a magyar és szlovák történelemben.

Az előadás-sorozat mellett a bizottság munkaértekezletet is tartott, melynek legfontosabb célja a különböző álláspontok közelítése a közös történelmi múlt megítélésében.

A történészbizottság 1993-ban alakult, összesen húsz, szlovákiai és magyarországi történészből áll, a komisszió tagjai évente egyszer gyűlnek össze. A bizottságnak két elnöke van, Štefan Šutaj, az Eperjesi Egyetem mellett működő Nemzetiségi és Kisebbségi Intézet igazgatója, valamint Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Az együttműködés legfőbb célja a közös kiadványok megjelentetése, és egységes álláspontra szeretnének jutni a történészek a történelem „kényes” pontjainak megítélésében is, a Nagy-Morva Birodalomtól egész a kommunista időszakig. A bizottság két elnöke szerint nem a történészek teremtik a nemzetiségi konfliktusokat, és fontos, hogy a hagyományos, nemzetiségi szemléletű történelemírást és a nemzeti mítoszokat felváltsa egy objektív szemlélet. Éppen ezért a gyakori féligazságok helyett – ha új tankönyveket anyagiak hiányában nem is – legalább tanszövegeket szándékozik kiadni a bizottság, illetve a megfelelő történelmi adatokat az internet segítségével is hozzáférhetővé teszi az oktatás számára, mind magyar, mind szlovák nyelven.

A bizottság elnökei fontosnak tartják a magyar–szlovák „megbékélést” is, ám ez nem merülhet ki egy egyszeri politikai aktusban, hanem szisztematikusan, éveken keresztül munkálkodva kell az emberek szemléletét megváltoztatni.

A mostani konferencián főleg a nemzeti identitás és asszimiláció kérdését feszegették a szakemberek. A történészek szűk körén kívül a kassai magyar gimnazisták is részt vettek az előadásokon.