Folytatódott a gútai „sertésháború“

Már a Horváth Árpád gútai polgármester által tartott nyitóbeszédből sejteni lehetett, hogy hosszú óráknak néznek elébe a jelenlevők a tervezett gútai sertésfarmról készült környezeti hatástanulmány nyilvános vitáján. Horváth előre elmondta, hogy már kifejezték, nem értenek egyet a tervezett fejlesztéssel. A Városi Művelődési Központban tartott vitán a környező települések (Gúta mellett Keszegfalva és Vágfüzes) polgármesterei, képviselői, valamint lakosai is összegyűltek, összesen valamivel több mint 100-an. A Dan-Slovakia Agrar részéről többek között jelen volt Mogens Hansen dán tulajdonos is. A vita nagyjából párhuzamosan zajlott magyar és szlovák, néhány esetben angol nyelven, amelyhez fordítókat is biztosított a vállalat.

Mint ismeretes, a mezőgazdasági cég Gúta Stagnóca nevű határrészén a következő években 14 épülettel 5,5 millió euróból bővítené a farmját, ahol több mint 16 ezer sertést tenyésztenének a jelenlegi 1500 helyett. A tervek szerint 2023-ban történne meg a telep beüzemelése. A beruházás ellen az elmúlt egy évben szinte minden lehetséges módon tiltakoztak a helyi önkormányzatok és lakosok.

Korszerű fejlesztés

Németh Andrea, a Dan-Slovkia Agrar alelnöke a cégük működését és az érintett gazdasági szektort mutatta be. Elmondta például, hogy átlagon felül keresnek a munkatársaik, felelősséggel állnak hozzá a természeti környezethez, illetve farmjaikon az állatok élettere is sokkal nagyobb, mint amit az irányadó normák egyébként előírnak. „Önöknek is nagyon jó szomszédjaik szeretnénk lenni, és hosszú távon tevékenykedni a térségben” - állította. Külön kitért a szlovákiai élelmiszerbiztonságra, valami az önellátás elvének fontosságára. Míg például ma csak 450 ezer sertést tenyésztenek az országban, addig a 90-es években ez a szám meghaladta a 2,5 milliót is. Emlékeztetett, a kormány programnyilatkozata szerint 2024-ig el kell érni Szlovákia 80 %-os élelmezési önállóságát, s a cégben úgy látják, ez nagy és kicsi vállalatoknak közösen kell megoldaniuk.

Milan Kovačič, az Ekos Plus vállalat ügyvezetője ezután hosszasan mutatta be az általuk kidolgozott környezeti hatástanulmányt. Általánosságban pozitívan értékelték a tervezett fejlesztést, amely vajmi kevés negatív hatással lenne a környék lakosságára és környezetére. A levegőszennyezés kapcsán például elmondta, kedvezőtlen körülmények esetén a több mint 2 kilométerre fekvő gútai településrészeken ideiglenesen talán lehet majd érezni kellemetlen szagot. A szakirodalom segítségével határozták meg az ammónia szagérzékelési küszöbét, amely alapján a 30 mikrogram/m3 érték egy helyszínen kívül nem okozna gondot. A forgalom növekedését sem tartották jelentősnek, amely Gúta érintett részén csupán fél decibellel emelnék a zajterhelés átlagos mértékét. Új földterületeket nem sajátítana ki a cég a beruházáshoz, a felszíni és talajvizekre pedig jelentéktelen hatása lesz a tervezett farmon termelődő hígtrágyának.

„Helytelen és rossz”

A hallgatóság egy ideig türelmesen kivárt, azonban egy óra után már lehett érzékelni, hogy baj lesz. Többen fészkelődtek a székeiken, néhányan pedig hangot is adtak a nemtetszésüknek. „Mindenfélét mondnak itt, ígérnek mindent” - mondta az egyik lakos a körülötte ülőknek, míg más félhangosan azt állította, „ki akarnak fárasztani minket”. Kovačič ennek ellenére még rendben befejezhette a mondandóját, de amikor a cég részéről a szlovákiai sertéstenyésztésről következett volna még egy előadás, az emberek elvesztették a türelmüket. Többen bekiabáltak, sérelmezve, hogy már két órája a teremben ülnek anélkül, hogy felszlólalhattak volna. Úgy tűnt, ezen a ponton dőlt el végleg, hogy nem konstruktív megvitatásról lesz szó, hanem sokkal inkább „állóháborúról”. A cég képviselői ugyan megpróbáltak ragaszkodni az általuk elképzelt programhoz, de Horváth Árpád erélyesen magához ragadta a szót a jelenlevők helyeslése mellett. Azt mondta, a „pontos és kimerítő prezentáció idealizált szituációt állított elénk”, és ez végre meggyőzte őt arról, „hogy ennek a telepnek az elhelyezése helytelen és nagyon rossz”, mivel az érintett területeken több 100 ember életét fogják veszélyeztetni. Hozzátette, több százas nagyságrendben lesznek kérdései, a tervet pedig a cég egy „pozsonyi irodából” alkotta meg. A végére már higgadtabb hangnemben azt állította, a cég nem tudott kialakítani jó kapcsolatot a helyi emberekkel, a tulajtól pedig megkérdezte, „hogyan tud félretenni 10 ezer aláírást”, utalva a lakossági tiltakozó petícióra.

Hálatlan ágazat

Mogens Hansen cégtulajdonos Horváth mondandójára is reagálva elmondta: „Olyan ágazatban dolgozunk, ahol mindenki szeretné az élelmiszert, de senki sem akarja, hogy ezt hozzá közel termeljék meg”. Szerinte bárhol is szeretnének fejleszteni, mindenhol ilyen ellenállással találkoznának, amelyre bizonyítékként hozta fel, hogy az elmúlt években 10 hasonló projektet dolgoztak ki, amelyet aztán a helyiek mindenhol negatívan fogadtak.

Kompromisszum nélkül

Az ezt követő vita folyamán számos témáról szó esett, például a hígtrágya által jelentett veszélyről a vizekre nézve. Ennek különböző aspektusait Pataki Dezső keszegfalusi polgármester, valamint Németh Iveta gútai városi képviselő is felvetette. A bírálatokra a legtöbbször Milan Kovačič reagált, aki a hatástanulmány módszertanára, megállapításaira és számaira hivatkozott.

A több mint 4 órás meghallgatás után egyszer sem közeledtek a helyiek és a vállalat álláspontjai. A vita végül elhúzódott egészen fél 9-ig, amely során még sokan számonkérő hangon tettek fel kérdéseket, vagy fogalmaztak meg bírálatokat a cég képviselőivel szemben, akik gyakorlatilag folyamatos védekezésre kényszerültek.