A Horvát-ág a lakótelepen élők kedvelt pihenőhelye
Fókuszban Ligetfalu közepe
Március végéig véleményezheti a nyilvánosság a ligetfalui fejlesztési tervet. A tervek szerint négy éven belül Antóniamajorig (Janíkov dvor) haladhatna a villamospálya a legnépesebb városrészben, a kérdés az, mi lesz a pálya környéki területekkel.
Több mint fél évszázad után, 2016-ban utazhattak újra villamossal a lakosok Ligetfaluba az Öreg hídon át a Šafárik térről. A ligetfalui villamospálya második szakaszában 3,8 kilométernyi új sínpárt fektetnének le a Janko Kráľ park és Antóniamajor között legkésőbb 2023-ig. Már kiadták a projekt környezeti hatástanulmányát, folyamatban van az elvi építési engedélyezési eljárás, amely után az építési eljárás és a kivitelezés következik. A lakosok most a várostervezési tanulmányt véleményezhetik, amely a városrész központi tengelyével, benne a Horvát-ág (Chorvátske rameno) környékével foglalkozik. A tervek szerint ezen keresztül haladna a villamosvonal.
A városrész egytizedéről szól
Az észak–dél tengely mentén kijelölt terület több mint 4 kilométer hosszan szeli át a városrészt, és körülbelül 350 méter széles. Az összesen mintegy 1,5 négyzetméteres területet hosszú idő óta ingatlan- és közlekedési hálózat fejlesztésére kijelölt területként tartják nyilván. A bemutatott várostervezési tanulmányban foglaltak nem kötelező érvényűek, ez csak a területrendezési tervre érvényes. A tanulmányban egyebek mellett tavacskák, kis hidak, parkolók, többfunkciós épületek, új városi hivatal, piac építésével is számolnak.
A Horvát-ág a központ
A Duna egykori ágának kimélyített medrében folyó Horvát-ág környékéről folyik a vita. „Egyáltalán, mit keresnek ott? Az emberek lemennek a kanálishoz, kutyát sétáltatnak, gyereket tologatnak, erre ezek elhápognak mellettük, mintha övék lenne az egész lakótelep“ – írta a több mint 5 kilométer hosszú kanálisban úszó hattyúkról Czinki Ferenc A pozsonyi metró című könyvében. A kanális jelentős biokorridor, sok állat- és növényfaj természetes élőhelye a lakótelepen élőknek azonban elsősorban egy talpalatnyi zöld, a panelrengetegben megbúvó természet.
Egyszer már megakadályozták
Néhány éve a lakosok már megakadályozták, hogy négysávos út szelje ketté a legnépesebb városrészt. Milan Ftáčnik korábbi főpolgármester 2013-ban azt mondta, részben a helyiek tevékenységének köszönhető, hogy elálltak a tervtől. Az akkori tervek szerint a Borostyán (Jantár) és a Bosák utca kereszteződésétől Antóniamajorig haladt volna az út a villamossal együtt. Már ekkor felmerült, hogy közlekedési tengely helyett zöldövezet és park legyen a Horvát-ág partja. Akkor még úgy számoltak, hogy 2018-ra villamossal is bejárható lesz Ligetfalu.
Zöld vagy panel?
A most tárgyalt várostervezési tanulmány a városfejlesztési terv alapját képezi, ennek alapján módosíthatnák a városrész területrendezési tervét. A tervben meghatározzák, hol mi épülhet, melyik terület milyen célt szolgál, hol épülhetne új lakópark, játszótér vagy park. A magisztrátus honlapján olvasható tájékoztatás szerint a jelenleg érvényben levő terv alapján beépíthetnék a központi tengelyt, a dokumentum nem garantálja a zöldterületeket, és lehetőséget ad a korábban a lakosok által már elutasított négysávos út megépítésére. A villamospályához szükséges további eszközök azonban nem szerepelnek a tervben. A tavaly elkészült tanulmány alapján átértékelhetnék a területrendezési tervet. A magisztrátus leszögezte, támogatnák a Horvát-ág környékén a természetes jelleg megtartását. Hangsúlyt helyeznek a fenntartható mobilitásra, tekintettel a gyalogosokra és a kerékpárosokra, valamint a városi tömegközlekedés megközelíthetőségére.
Nem akarnak masszív építkezést
A lakosok többsége, Ján Hrčka, Ligetfalu polgármestere és Matúš Vallo, Pozsony főpolgármestere is nemet mondott a masszív ingatlanfejlesztésre a környéken. A magisztrátus a hónap elején egy tájékoztató találkozón is bemutatta a tervet. A főpolgármester a találkozó után a közösségi portálon azt írta, a lakosok attól tartanak, hogy a villamossínek lefektetése után Ligetfalu legértékesebb részét tönkreteszik a szabályozatlan ingatlanberuházások és építkezések. „Világos üzenetet hordoz a tanulmány, az érintett telek legalább 45 százaléka zöldterület marad, és legfeljebb 14 százalék lehet a beépített terület, amelynek 7 százalékán már most is épületek állnak. Arról, hogy hol mit lehet építeni, a tanulmány participatív szakaszában lehet vitázni” – fogalmazott Vallo. A Denník N napilap szerint Ligatfalu polgármestere nem ért egyet a tanulmánnyal, a lakosokkal együtt elsősorban a tervezett új parkolót és lakóházak építését kifogásolja. Hrčka egy helyi Central parkot képzelt el, és a városrész lakói azt akarják, olyan alacsony épületeket építsenek, amelyekben új munka- és parkolóhelyek létesülnek. A telek azonban nem a városrészé, hanem a főváros tulajdona.
Nem hagyja hidegen a lakosokat
Az érintett lakosok, egyesületek és csoportok, valamint a nyilvánosság is véleményezhette a tanulmányt. A participatív, vagyis közösségi szakaszban összevethetik a szakmai véleményeket a nyilvánosság és a lakosok elvárásaival. Ezeket továbbítják a tanulmány kidolgozójának, aki a javaslatokat figyelembe véve módosíthat a terveken. A nyilvánosság eredetileg múlt péntekig véleményezhette a tanulmányt, de a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították az eljárás határidejét, március végéig várják a meglátásokat. „A beérkezett javaslatokat összegezzük és értékeljük. Ha valamelyik hozzászólás nem alkalmazható, további egyeztetésre hívjuk a beküldőjét” – tájékoztat a magisztrátus. (béva)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.