Fejlesztéseket hozott Bősön a városi rang

A kormány 2015 októberében döntött arról, hogy Bős és Nagyturány is városi rangot kap. A több mint ötezer lelket számláló csallóközi településen ezt akkor sokan a menekültválsággal hozták összefüggésbe. Abban az évben Ausztriától átvállalt menekülteknek adtak szállást a Szlovák Műszaki Egyetem bősi panelházaiban. A lakosok attól is tartottak, hogy a városi cím nagyban befolyásolja az életüket, megszűnik a hagyományos állattartás, emelkednek az adók. Utánajártunk, hogy hogyan változott az élet Bősön.

Történelmi múlt
Bős 1468-ban Mátyás királytól kapott vásártartási jogot. Ugyanezt próbálták feleleveníteni a település vezetői az elmúlt évtizedekben. A vízerőmű árnyékában egy népszavazást is tartottak a városrangról, de ezen csak a lakosok 47 százaléka vett részt, ezért érvénytelen volt. Fenes Iván, Bős polgármestere szerint mikor a menekültek átvállalása miatt nagy figyelem irányult az akkor még falura, kihagyott ziccer lett volna, ha nem él a lehetőséggel.

Nem kárpótlás
„A város kérvénye évek óta a minisztériumban volt, de hiába. Ha nincs hozzá megfelelő politikai akarat, senkit nem érdekel. Egy listát tettem a belügyminiszter elé a terveinkkel, ennek utolsó tétele, a tűzoltókocsi az elmúlt hetekben érkezett meg” – mondja a polgármester, aki szerint a városi rang megszerzése veszélyes is a regnáló polgármestereknek. „Mert vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy egy csapásra minden megváltozik. Egy idő után nem városi szintet feltételeznek, hanem fővárosit. De lehet, magunkkal szemben is magasabbra tettük a lécet” – jegyzi meg Fenes Iván.

Csak pozitív
Fenes szerint ha csak annyit értek el a városi ranggal, hogy javulnak a szolgáltatások, több a diák, az üzlet, a lakhatási vagy munkalehetőség, akkor megérte az intézkedés. A polgármester úgy látja, hogy korábban nem volt példa akkora fejlesztési lehetőségekre, mint az utóbbi években. Támogatást kaptak a csatornahálózat építésére, felújították az óvodákat, most 1,2 millió euróból új egészségügyi központot építenek. „Épült benzinkút, autómosó, új lakások. Ez mind olyan dolog, amiért megérte” – folytatta Fenes.

Nincs kolbászból a kerítés
Masszív adóemelés nem volt, az állattartást sem tiltották be, de a kiadások a városban is nőnek. „Bizonyos részeknél emeltük az ingatlanadót. A hulladékkezelés mindig érzékeny pont volt, évekig alacsony volt a szemétdíj, ezen azonban változtatni kellett” – közölte a polgármester. A városban eddig saját maguk gondoskodtak a szemét elszállításáról, most azonban fontolóra vették, hogy egy külső céget bízzanak meg a munkával. Szigorú feltételekkel pályázatot hirdettek, az eredmények alapján döntik el, melyik rendszer a fenntarthatóbb. „Az állattartásról nem a hivatal dönt, erre az állategészségügyi szabályok vonatkoznak. A közigazgatási törvény csak azt mondja ki, hogy az a település város, amelyet azzá nyilvánítottak. Ugyanaz vonatkozik valamennyi településre” – teszi helyre az állattartás kérdését a polgármester.

Falusi gondok
Bősön a vízerőmű építésekor a csatornázás első szakasza is elkészült. Néhány éve 5,5 millió euró támogatásból folytatták a csatornarendszer építését, de még mindig nem működik rendeltetésszerűen. Ennek legfőbb oka, hogy a lakosság nem érdeklődik az új szolgáltatás iránt. „Most veszteséges a rendszer. Van szippantókocsi is a faluban, de egyre kevesebb szennyvizet szállíthatunk a víztisztító állomásra” – panaszkodik a polgármester hozzátéve, hogy ahol elérhető, ott a lakosok nem csatlakoznak a csatornahálózatra, ahol viszont még nincs megépítve, ott hiányzik.

Mi változott?
„A hivatal ugyanúgy működik tovább. Először mosolyogtunk azon, amikor azt mondtuk, hogy városháza, végül megszoktuk. Egymás között azonban továbbra is azt mondjuk, hogy a faluban vagyunk” – mosolyog Fenes Iván. Kijelentését a lakosok is igazolják, de megjegyzik, hogy nem lehet nem észrevenni a fejlesztéseket és beruházásokat. A legtöbben a két éve épült körforgalmat emelik ki. A forgalmas útkereszteződésben ma már biztonságosabb az áthaladás és a modern világítás valóban városi külsőt ad a központnak. „Épültek új lakások, benzinkút, üzletek. Ezek talán annak is köszönhetőek, hogy Bős város lett. A mindennapi életünkben azonban nem érzékeljük a változást” – véli az egyik bősi lakos. Mások is egyértelműen az elérhető szolgáltatásokat emelik ki, de megjegyzik, hogy számukra még mindig Dunaszerdahely a város – itt intézik az ügyeiket, itt még több orvosi szakrendelő vagy üzletközpont van.

A Duna potenciálja
A város Fő utcáján számos étterem és panzió van, a közeli vízerőmű is több ezer látogatót vonz évente, ebből azonban keveset profitál a város. Hiába van termálforrás a történelmi parkban, évtizedek óta nem működik a fürdő és a polgármester szerint nem is a védett övezet a megfelelő a turizmus fejlesztésére. „A Dunában rejlik a potenciál” – szögezi le Fenes Iván. Egy wellness-száloda épülhetne a Duna partján, pazar kilátással, különleges környezetben. Ehhez azonban befektető kell. Nemcsak a turistákra, hanem a helytörténetre is nagyobb figyelmet fordítanának. Épül a református templom, de kevesen tudják, hogy a város központjában zsinagóga áll. A hosszú távú tervek keretében ezt is felújítanák. „Mégiscsak a történelmi örökségünk” – jegyzi meg Fenes. Akárcsak az Amade-kastély, ahol nyugdíjasotthon működik. A 15. századi vízivárat a 17. században reneszánsz, később barokk tornyos kastéllyá alakították, a parkot a Csiliz-patak határolja. A több száz éves épület egyre kevésbé felel meg a követelményeknek, ezért a jövőben máshol építenének nyugdíjasotthont.

Nem áll meg az élet
Bősön a legutóbbi népszámlálás során a lakosok 88 százaléka vallotta magát magyarnak. Évtizedek óta folyamatosan csökken a magyarok aránya a városban. Annak ellenére, hogy nem jellemző a túlzott betelepülés, az új bérlakásokba bősi fiatalok költöznek, a játszótéren mégis hallani szlovák szavakat. A jövőben tovább csökken a magyarok aránya a városban. 
A fejlődést nem lehet megállítani, az új beruházások egyike az optikai kábel bevezetése a városban, de feladatok mindig akadnak. „Nincs kész település vagy város. Mindig van mit javítani és szépíteni, de amikor hazajövök, mindig az jut eszembe, hogy Bős szép város – mondja büszkén Fenes Iván. – Örülök, hogy Naszvad is város lesz, hogy a vezetésnek volt bátorsága ezt meglépni. Nálunk ugyanis nincs ennek hagyománya. De miért ne követhetné a többi nagy település is?”