Falu a kanyonban

Van egy festői szépségű, felfedezésre váró, rengeteg látnivalót és aktív pihenést kínáló kistelepülés Besztercebánya megye keleti és Kassa megye nyugati peremén.

Beretke (Bretka)

Beretke a karsztos dombokba simul, de aki idejön, arra a szelíd, csendes, erdős, ligetes táj vár. És a Gömör-Tornai Karszt egyik legszebb természeti képződménye, a Murányka folyó áttörése, egy három kilométeres vadregényes kanyon.

Hét évszázad történelme

Beretke község első írásos emléke 1286-ból származik, bizonyos Saul-földje határleírásában fordul elő. Régebben a falu két részre oszlott: Felső- avagy Nemesberetke, és Alsó-, azaz Parasztberetke. A nemesi részen egykor négy udvarház is állhatott, sajnos ezt ma már nem lehet beazonosítani, ám a faluszerkezet máig őrzi a kettősséget. A település sorsa – sok más gömöri, a hadak útján lévő vagy ahhoz közeli településhez hasonlóan – sokszori pusztulás és újjászületés folytonos körforgása. 1720-ban például szinte az összes lakosát a járványok vitték el. Aztán megint újjáéledt, részese lett a környék egykor híres vasércbányászatának és -feldolgozásának, amiről a falu határában lévő Rosszgyárnak nevezett, egykori vízmeghajtású fújtatós hámor romjai tanúskodnak. A nemesi lakok közül egy mára szépen felújított épület, az 1754-ben Beretkey Zsigmond által építtetett kúria, néhai Tornallyay Margit lakhelye a falu egyik büszkesége. Mellette az egykori cselédlak, amelyből hamarosan új lakásokba költöznek az ott élők, hogy az egész épületkomplexum idegenforgalmi központtá válhasson. Amihez persze pályázni kell. Ahogy jó lenne megmenteni a kastélyhoz közeli, feltehetően a 18. század elejéről származó magtárépületet is, és ezzel együtt rendezni a szocializmus alatt érzéketlenül beépített, ma már üresen álló üzlet és kocsma sorsát.

Természeti érdekességek

A falu szívében, a buszmegállótól pár lépésre egy elhagyott kőfejtő található, amely fokozott óvatossággal ma is bejárható. A Szoroskő alatti alagút építéséhez innen bányászták a jól formázható mészkövet, amely a 23 millió évvel ezelőtt itt hullámzó tenger mészvázas élőlényeinek vázából alakult ki, s ha szerencsés és elég figyelmes a turista, felfedezheti a kőzetben a kagylók, a csigák héjának lenyomatát. Az egykori kőfejtő fölött a második világháború végén, 1944 karácsonya táján rommá lőtt, feltételezhetően középkori alapokra épített római katolikus templom torzója dacol az idővel. Pár méternyire tőle omladozik annak az egykori ősi Beretkey-kastélyból átalakított református árvaháznak az épülete, amelyet Tornallyay Margit 100 ezer koronás alapítvánnyal adott át az egyháznak, s amely 1929. október 31-től 1944 végéig az első ilyen intézménye volt két háború közt meggyengült reformátusságának. Alig pár lépésre ettől az épülettől a reformátusok vaskos falú, szintén feltételezhetően régebbi alapokra épített apró temploma áll. Attól pár méterre pedig, az egykori parókia kertjében egy első csehszlovák köztársaságbeli vasbeton bunker, amiből hamarosan szintén látványosság lesz, amely a falu turistaösvényének már ma is része. Innen, a templom teraszáról pazar kilátás nyílik a Gömöri dombságra, a Putnoki dombokra, a Bükk hegység nyugati csücskére, a Bélapátfalva feletti hatalmas kőfejtőre, majd a karsztos dombon feljebb kapaszkodva egészen a Királyhegyre, a Kakashegyre és a Mellétei dombokra. Itt kezdődik a kanyon, a Murányka áttörése.