Esély a hátrányos helyzetűeknek

SZABÓ CSILLA

A legfrissebb adatok szerint (2013. május) Dunaszerdahely összlakosságának 3,5 százaléka roma nemzetiségű – derül ki a közösségi központ tervében található helyzetelemzésből, melyet a Városi Hivatal oktatásügyi, szociális, sport és kulturális osztálya készített.

Dunaszerdahelyen három nagyobb közösségben élnek romák: a Keleti lakótelepen, a Kukučín utcán, valamint a Karcsai úti roma telepen. A Kelet lakótelepen összesen 148 roma él, ebből 62 a férfi, 86 a nő, a 15 év alattiak száma pedig 68. A Kukučín utcán összesen 211-en laknak, a gyermekek száma szintén 68. A Karcsai úti roma telepen 372-en élnek két épületben, valamint 56 konténerlakásban. Ezen a helyen 199 férfi, 182 nő él, a 15 év alatti gyerekek száma 112. A Karcsai úton élők többsége társadalomilag kitaszított, szociálisan hátrányos helyzetű roma közösséghez tartozik. Ezek az emberek többsége a létminimum határán él, a prostitúció és a drogfogyasztás és –kereskedelem is egyre több problémát okoz. Szociális segélyt 135-en kapnak az itt élők közül, a munkanélküliek száma 154.

„A Közösségi Központ projekt célja, hogy egy multifunkciós, szociális és nevelőközpontot hozzon létre Dunaszerdahely hátrányos helyzetű lakosai részére, különös tekintettel a kirekesztett roma közösségre. A központ létrehozásával ezeket a közösségeket szeretnék fejleszteni, segíteni be- illetve visszailleszkedni a társadalomba. Támogatni fogják őket az oktatás terén, teret adnak az önmegvalósításukra” – olvasható a projekt tervezetében.

A központ az idős embereknek, fiatal családoknak, fiataloknak és gyerekeknek is segítséget nyújt, valamint információs szolgáltatásokat, tanácsadói feladatokat is ellát. A központ célja a megelőzés.

A Közösségi Központ tervezetéről múlt héten szavaztak Dunaszerdahely városi képviselői, egy nappal előtte pedig a dunaszerdahelyi székhelyű Romológiai Kutatóintézet megszervezte az I. Roma Kerekasztalt. Ravasz József romológus a rendezvényre meghívta a sajtó képviselőit, Hájos Zoltánt, Dunaszerdahely polgármesterét és Nagy József parlamenti képviselőt is – utóbbi két személy elfoglaltsága miatt nem jelent meg. Ravasz József a találkozón felsorolta az intézet eddig elvégzett munkáját, felvázolta a városban élő hátrányos helyzetű romák életének alakulását a rendszerváltás óta. Beszélt a „többlépcsős szociális lakhatás” projektről is, melynek lényege a marginalizált emberek számára, hogy ismét beilleszkedjenek, és visszakerüljenek a normális életbe. „Ez a projekt pontrendszerre épül, ami azt jelenti, hogy az illető személynek naponta teljesítenie kell az előírt kötelességeket, és ha megfelelően teljesít, jobb életkörnyezetbe kerülhet” – mondta Ravasz József. A Romológiai Kutatóintézet 8 célt fogalmazott meg a kerekasztal számára, de az még nem nyilvánvaló, hogy ezeket kik fogják megvalósítani, mivel más tagokat egyelőre nem szólítottak meg. A célok között szerepelt egyebek mellett az, hogy a városi művelődési központban egy roma értelmiségi klubot szeretnének létrehozni, szorgalmazzák, hogy a Járási Munkaügyi Hivatal tegye elérhetővé a roma fiatalok részére is az átképzési programokat, valamint egy Tanoda programot is szeretnének nyitni a roma iskolásoknak.

A kerekasztalon részt vett Sándor Denisza civil aktivista is, aki nehezményezte, hogy a roma közösségből senkit nem hívott meg Ravasz József, mivel szerinte nélkülük nem lehet dönteni az életükről. Heves vita alakult ki közöttük, de a végén Ravasz József ígéretet tett, hogy a következő kerekasztal megszervezésénél Sándor Denisza segítségét is kérni fogja, és bővítik a meghívottak listáját.

Ravasz József a találkozó végén kiemelte, nem örül, hogy a helyi vállalkozók tiltakoznak a Közösségi Központ ellen, melyet a város önkormányzata akar létrehozni, véleménye szerint téves információk terjednek a központról.