A szolgáltatások hiányoznak, az aranyhomok fénye kissé megkopott, de forró napokon még mindig kijárnak a fürdőzők a szabadstrandra
Elvadultan is vonzó a kistárkányi Tisza-part
A szlovák–magyar–ukrán hármas határ közelében húzódó kistárkányi Tisza-part évtizedekkel ezelőtt az ország egyik leglátogatottabb szabadstrandja volt. Az aranyló homok és a rendezett folyópart azonban mára lassan feledésbe merül.
A közel 1200 lelkes település területét érintő Tisza-part ideális hely a pihenésre. Az önkormányzat mindig komoly lehetőséget látott a falusi turizmusban, de nagyobb fejlesztésre nincs lehetőség, mert szigorúan védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyről (úgynevezett Ramsari területről) van szó. A valaha aranyhomokos partjáról és langyos, tiszta vízéről híres kistárkányi szabadstrand mára meglehetősen elhanyagolt képet mutat, de a forró nyári napokon még most is többtucatnyi strandolóval találkozhatunk a parton.
„A 70-es és a 80-as években a legelszántabbak már május elsején megmártóztak a folyó vizében, a melegebb hónapok beköszöntével pedig több százan lepték el a partot. Harminc–negyven évvel ezelőtt még sátrat és úszógumit lehetett kölcsönözni a strand sörkertjében. Nyáron helyi vállalkozók üzemeltették a büféket, a legutolsókat nagyjából tizenöt évvel ezelőtt zárták be” – mesélte lapunknak Kondás Aranka aktivista. Hozzátette, nemcsak a faluból jöttek az emberek, hanem jóval távolabbról is. „A folyó puha, homokos partja az akkor még működő állami gazdaságnak is köszönhető volt. Április 24-én kihajtották a tehéncsordát a partra. A tehenek naponta kétszer lementek a folyóhoz, az egész lapályt átgyúrták, ettől porhanyós lett a talaj. Május elsejétől már csak a fenti kutakból ittak, ezáltal a fellazított partot a folyó vize tükörsimára egyengette. A part hosszú és sima volt, a homok szinte aranysárga, a folyó pedig kristálytiszta. Ez volt a kistárkányi Tisza-part vonzereje. Igaz, hogy mára a part egy részét visszafoglalta a növényzet, és nem olyan homokos, de az emberek még így is szeretik. Bízom benne, hogy lesz még egyszer olyan élet a kistárkányi Tiszán, mint harminc– negyven évvel ezelőtt” – mondta Kondás Aranka, aki azért megjegyezte, ma is sok turista érkezik a faluba, sokan kimondottan a Tisza szépsége miatt.
Hajdók István, a kistárkányi önkormányzat kulturális és sportbizottságának elnöke elmondta, a Tisza partjának kezelését nemcsak a határ menti övezet miatt érvényben lévő korlátozások gátolják, hanem az anyagiak is. „Nem tervezzük a part átalakítását, viszont van terv, hogy a magyarországi Záhonnyal közösen lengőhidat építenénk a folyó fölé. Záhonytól a folyó széléig már vezet egy út, amely a hídra csatlakozva minket is rákapcsolna a kerékpárútra. Ez nemcsak turisztikai érdekesség lenne, hanem a határ két oldalát is összekötné. A híd kistárkányi oldalától a már meglevő aszfaltút vezetné a turistákat a töltésig” – magyarázta Hajdók. Tavaly már benyújtottak egy pályázatot, ami sikertelen volt, de idén újra próbálkoznak. Ha sikeresek lesznek, a következő lépés a tanulmány előkészítése, amely elsősorban a közel 280 méter széles lengőhíd és a hiányzó kerékpárút megépítését alapozná meg.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.