Előnyére válhat a településnek, ami mostanáig a hátránya volt

Hubó. A helyi hagyomány szerint a gömöri falut Huba vezér alapította, a község egyébként korábban nem a jelenlegi helyén állt. Lakossága elsősorban a szomszédos falvakkal – Sajólenke, Sajókeszi és Naprágy – tartotta a kapcsolatot, tekintettel azonban a falu nemesi jogállására, házastársat szinte kizárólag nemesi falvakból választottak maguknak a hubóiak, illetve szintén kisnemesi kérőknek adták a lányaikat. Bár Hubó nem tartozott a kiváltképp módos kisnemesi falvak sorába, még ma is szép emlékeit láthatjuk itt a gömöri kisnemesi népi építészetnek. A falu az első világháborút követően a Sajószentkirály–Tornalja–Pelsőc útvonal és az újonnan meghúzott országhatár közé szorult, elvágva ezzel a lakosságot attól a természetes térségtől, mellyel évszázadokon keresztül alakította kapcsolatait. ĺgy a település zsákfaluvá lépett viszsza, ami oda vezetett, hogy a lakosság elöregedése felgyorsult, az iskola megszűnt, s munkahely sem nagyon akad. Vannak azonban, akik úgy vélik, az elzártság lehet a falu előnye: a meglévő népi építészeti emlékek – ide tartozik a templom és a harangláb is – a természet közelsége, a közelben található halastó, a csend és nyugalom lehet majd az a vonzerő, amely ide csábíthatja majd a pihenni vágyó embereket.

A közelmúltban jóváhagyott egyházi restitúcióról szóló törvény érinti az egykori kisnemesi falu, Hubó műemlék templomát és a templom mellett álló haranglábat is, ez azonban semmilyen formában nem kellene, hogy befolyásolja a falu és az egyház kapcsolatát. A református templomot 2002 szeptemberében szentelték újra, amikorra a falunak sikerült az építményt felújítania. Mint azt Szűcs Miklós polgármester elmondta, különféle magyarországi pályázatokon, illetve a hívek segítségével sikerült összegyűjteni a felújításhoz szükséges összeget. A polgármester ismeretei szerint a templomot 1935-ben bővítették egy cinteremmel, s a templomot ekkor fel is újították. A haranglábat az 1970-es években javították, de a szakszerűtlen beavatkozásnak köszönhetően az ácsolt harangtorony megdőlt. Ezt a hibát az ezredforduló idején végzett javítások során sem sikerült elhárítani.

„Örömmel fogadjuk, hogy az egyházi restitúcióról szóló törvény lehetővé teszi a Beneš-dekrétumok alapján elkonfiskált vagyon visszaszolgáltatását a református egyháznak” – mondta Szűcs Miklós.

A hubói egyháznak jelenleg nincs papja, beszolgáló lelkészként a naprágyi Sápos Gyula tiszteletes tart istentiszteletet. Hozzá tartozik még Naprágy és Hubó mellett Kövecses, Sajórecske és Sajószentkirály is. Elvileg az ő körzetébe tartozik Sajókeszi református gyülekezete is, itt azonban néhány éve megbontották a templomot, s a mozdítható építkezési anyagot ellopták, így a templom romosan áll. „Sajnos, a helyi közösségeknek nem kedvező előző rendszer megtette nálunk is a magáét, templomba Hubón sem sokan járnak” – jegyezte meg a polgármester. Mindenesetre szeretné, ha a mostani döntésnek köszönhetően egyfajta megújuláson menne át a gyülekezet. „A templom és a harangláb azt követően is a faluban marad, hogy a tulajdonjog visszaszáll az egyházra. Ezek az építmények amellett, hogy betöltik eredeti funkciójukat, Hubót fogják továbbra is ékesíteni. Ugyanakkor bízom benne, hogy az egyház legalább olyan szinten karbantartja majd a templomot és a haranglábat, mint tette azt az önkormányzat. A legfontosabb, hogy legyen kit szolgálniuk ezeknek az építményeknek” – mondta végezetül Hubó polgármestere, Szűcs Miklós.