Élet a perbenyiki kastélyban

LECZO ZOLTÁN

Miért kezdte el kutatni a Mailáth család történetét?

Perbenyiki születésű lévén mindig is foglalkoztatott a téma. Gyerekként többször szedtem ibolyát a kastély parkjában, ahol láthattam Mailáth Józsefnek és feleségének, Széchenyi Máriának a sírját. Amikor kérdezgetni kezdtem a helybélieket, mit tudnak a kastély lakóiról, kiderült, hogy jószívű, becsületes emberekként emlékeznek rájuk. Elmondták, a grófi házaspár sokat segített a község lakosainak. Amikor azonban a konkrétumok felől érdeklődtem, általában azt tapasztaltam, hogy az itt élő embereknek nincsenek pontos információik, nem ismerik az egyes történések részleteit, hátterét. Ezért a főiskolai tanulmányaim kezdetén magam kezdtem el kutatni a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban, ahol Mailáth József több könyvét is megtaláltam. Komolyabban 1996/1997től foglalkozom a témával. Néhány évvel ezelőtt, a perbenyiki helytörténeti múzeum megnyitásakor rövid előadást tartottam gróf Mailáth Antalról. Az ünnepségen később odajött hozzám egy helybéli házaspár, akik elmondták, milyen nagy örömükre szolgált, hogy végre többet is megtudhattak erről az emberről. A családjukban ugyanis fennmaradt egy legenda, mely arról szól, hogyan menekítette haza a szabadságharc idején Bécsből a grófot a parádés kocsisa, és hogy az illető ezért a gazdájától földet és élete végéig kosztot kapott. Meglepett, hogy másfél évszázadon át, szájhagyomány útján terjedhetett és fennmaradhatott egy ilyen történet úgy, hogy az őrzői mára már azt sem tudták, ki is volt az a Mailáth Antal. Még jobban meglepődtem, amikor utánanéztem a dolgoknak, és megtaláltam azokat a kordokumentumokat, amelyek igazolták a történet valódiságát. Ez újabb inspirációt jelentett számomra, hogy tovább foglalkozzam a témával.

Mikor döntötte el, hogy könyvben rendszerezi a kutatási eredményeit?

Az évek alatt összegyűjtött adatokat az otthoni számítógépemen folyamatosan rendezgettem. A kutatás folytatásához később segítséget kértem a perbenyiki önkormányzattól, mert a saját forrásaim kiapadóban voltak. Ők a támogatás fejében azt kérték, írjak könyvet erről a témáról, melynek a megjelenését is támogatni fogják. Újságcikkeket korábban már publikáltam a Mailáthokról és a kastélyról, 1998-ban pedig monográfia jelent meg Perbenyikről, melynek az egyik, a családdal foglalkozó fejezetét én írtam. Egyszóval nem volt ellenemre, hogy végül is könyv formájában összegezhessem a kutatásaim eredményét. Az önkormányzat felkérése 2006-ban érkezett, a könyv két évvel később jelent meg, társkiadója a Bodrogközi és Ung-vidéki Kulturális Központ volt.

Mit kell tudni a Mailáth családról?

A székhelyi előnevű család első ismert őse, Mailáth Miklós Erdélyből származott, majd Nagyszombatban tanult. A 17. században kapott nemességet, a grófi címet pedig az ő egyik leszármazottja, Mailáth (II.) József kapta meg 1785-ben. A grófi címet megszerző ős fia, az ugyancsak József keresztnevű feleségül vette Sennyey Antóniát, s ekkor az összes itteni Sennyey-birtokkal együtt Perbenyiket is hozományul kapta, melyet uradalmi központtá tett. Itt római katolikus kápolnát építtetett, valamint kastélyt is, ám ez az épület még földszintes volt.

Jelenlegi formáját mikor nyerte el a kastély?

1899-ben. Ekkor az épületet teljesen átalakították, emeletet húztak rá és kibővítették. A munkálatokat Hubert József budapesti műépítész vezette, aki például a bajmóci várkastélyt is építette. Ekkor a kápolnát is átépítették, üvegképeit egyébként a kor egyik legnagyobb magyarországi mestere, Róth Miksa készítette. A parkot szintén átalakították. A park történetéről szóló részt a könyvben Alföldy Gábor írta.

Kit emelne ki a nagynevű Mailáth ősök közül?

A már említett gróf Mailáth Antal országosan jegyzett reformpolitikus, magyar királyi udvari kancellár és Zemplén vármegye főispánja volt. Kazinczy Ferenc egyik levelében Zemplén örömének és reményének nevezte őt. Perbenyikben mások mellett vendégei volt Kossuth Lajos és Széchényi István is. Ez utóbbival együtt alapították 1846-ban Leleszen a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulatot. 1872 augusztusában nyitották meg a magyarországi észak-keleti vasút SátoraljaújhelyCsap–Ungvár szakaszát. Mivel Királyhelmec elöljárói rövidlátóan azzal az indokkal utasították el a vasutat, hogy a vonat füstje belepi majd a szőlőket, Antal gróf megengedte, hogy a birtokán haladjon keresztül a nyomvonal, és kivágatva Nyesés nevű erdejének egy részét. A gróf gyermektelenül halt meg 1873-ban, birtokait – így Perbenyiket is – keresztfiára, Mailáth (V.) Józsefre hagyta. Ő és felesége, Széchenyi Mária hosszú évekig a Bodrogköz meghatározó személyisége volt. Mailáth József nem Perbenyikben, hanem Pécsett született . Egyik visszaemlékezésében úgy fogalmazott, a sors különös kegyének tekinti, hogy az 1882-ben idevezérelte Perbenyikbe.

A Bodrogközben mely intézmények létrehozása fűződik Mailáth József, illetve felesége nevéhez?

1886-ban a gróf a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat elnöke lett. A Bodrogközben elvégzett védelmi és építési munkák gyakorlatilag 1923-ig az ő irányításával zajlottak. A társulat sátoraljaújhelyi székhelyét áttette Királyhelmecre, itt új székházat építtetett, a jelenleg görög katolikus templomként használt épületben pedig a tisztviselői lakások voltak. Mailáth Antal egyébként végrendeletében kikötötte, örököse köteles Királyhelmecen közkórházat létesíteni. József ennek eleget téve 1895-ban meg is nyitotta az általa építtetett intézményt. Nagytárkányban római katolikus templomot emelt, Perbenyikben óvodát és iskolát, hitelszövetkezeteket, lengyárat alapított, és még sorolhatnánk. A gróf rendszeresen publikált a helyi lapokban, több könyvet írt és zeneműveket is szerzett. Mailáth József felesége szintén rendkívül áldozatos munkát végzett.

Sok helyütt olvashatjuk, hogy a lóversenysport bodrogközi meghonosítása is Mailáth érdeme volt.

Ez félreértés. 1898-ban Királyhelmecen alapították meg a Bodrogközi Jótékony Nőegyletet, melynek Mailáth Józsefné volt az elnöke. A szervezet célja Bodrogköz ötven községe szegényeinek támogatása volt. Hogy a céljaikat finanszírozni tudják, minden évben nagyszabású jótékonysági rendezvényeket szerveztek. 1900 májusában így került sor Perbenyikben díjugrató versenyre. Ám ez egyszeri alkalom volt, több nem követte. A korabeli újságokban az ügy nagy publicitást kapott, mert az eseményre rengeteg arisztokrata eljött, és szenzáció volt az is, hogy a versenyt kizárólag hölgyek szervezték.

A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után mi történt a Mailáth családdal?

Az idős házaspár 1928-ig Perbenyikben élt. Az első világháború idején a kastélyban hadikórház működött. 1919-ben a vörös hatalom letartóztatta, és Sátoraljaújhelyen bebörtönözte Mailáthot és feleségét. A kastélyba 200 vörös katona költözött be. A helyzet rendeződése után a kastély újra a család birtokába került, egészen az elvesztéséig.

Hogyan vesztették el?

Mailáth Budán építtetett különböző ingatlanokat a gazdagabb polgárok számára, melyek mai is állnak. Az építkezés költségeinek finanszírozására banki kölcsönt vett fel, melyet a gazdasági válság és egyéb, máig nem tisztázott okok miatt nem tudott visszafizetni. A hitelező csehszlovák pénzintézet később lefoglalta Mailáthék perbenyiki birtokát, a kastély berendezését pedig elárvereztette. Ezután az idős házaspár már Budapesten élt. Széchenyi Mária 1932-ben, Mailáth József 1940-ben hunyt el, később a földi maradványaikat Perbenyikbe szállították, és a kastély parkjában helyezték örök nyugalomra.

Mi lett a kastély további sorsa?

Az épület 1938 után a katonaság tulajdona lett, 1944-ig méntelep-parancsnokság működött benne. A belső tereket átalakították, hogy a tisztek családjainak lakásokat rendezhessenek be. A háború után a kastélyban gyermekotthon működött, 1952-ban itt nyílt meg a Bodrogköz első magyar tanítási nyelvű gimnáziuma. Ezután a mezőgazdasági szakközépiskola költözött az épületbe.

Királyhelmecen sok köztéri szobor áll, de a Mailáth-családnak nagyon kevés emléket állítottak.

Perbenyikben és Királyhelmecen egy-egy utca viseli a Mailáth nevet, igaz, az utcanévtáblákon mindkét esetben helytelenül, Majláthként írták a gróf nevét. Jelenleg a királyhelmeci múzeumban időszakos kiállítás mutatja be a család és a kastély történetét, és az elmúlt években emléktáblát is lelepleztünk Királyhelmecen, valamint a perbenyiki kápolnában.

Találkozott a család leszármazottaival?

Mailáth Ilonával, Mailáth József unokájával 2002 óta kapcsolatban vagyok, ha Budapesten járok, mindig felkeresem. Ilona asszony a háború után a sárospataki szeszipari vállalatnál segédmunkásként dolgozott, majd elvégezte a kazánfűtői tanfolyamot, így ő lett Budapest első vizsgázott kazánfűtőnője, aztán pedig ápolónőként dolgozott. Megismerkedtem a nővérével, Margittal is, aki szintén Budapesten él. Mindketten készségesen segítettek nekem.

Az Élet a kastélyban című könyv megjelenésével befejeződött a család történetének kutatása?

Nem. Folytatni fogom a munkát. Terveim közt szerepel egy másik nagynevű arisztokrata família, a Sennyey család történetének megírása is, melynek leszármazottai az évszázadok során szintén nagy hatást gyakoroltak a térség fejlődésére.