Az MKÖ dominált és előretört az OĽaNO a Komáromi járásban

Ami a járást illeti, 52,75 %-nyi szavazó élt állampolgári jogával, ami több-kevesebb eltéréssel beleilleszkedik az elmúlt évtized tendenciájába. Az MKÖ meggyőző fölénnyel hozta a járást 18082 szavazattal (41,09 %), majd őket követte az OĽaNO (7751, 17,61 %) és a Híd (5565, 12,64 %). Úgy tűnik, a PS-Spolu gútai bázisa nem sok szavazatot hozott Michal Trubanék konyhájára, ugyanis csak 1975-en (4,48 %) szavaztak nekik bizalmat a járásban, és a gútai harmadik helyük sem túl impozáns (385 voks, 9,15 %).

Az MKÖ dominált

A járás 41 településéből 31-et húzott be az MKÖ, 4-et az OĽaNO, 3-at a Smer, és csupán 2-t a Híd, végül pedig egy esetben a Za Ľudí nyert. MKÖ-Híd párharc dominálta a falvakat, 26 esetben „csaptak“ össze, amelynek az eredménye 24, zömmel igencsak nagyarányú MKÖ-győzelem lett, a Híd pedig csak Szilason és Ifjúságfalván végzett az első helyen. Az OĽaNO egyértelműen kihívóként jelent meg az MKÖ-vel és a Híddal szemben. Nemcsak két városban, Ógyallán és Naszvadon lett első, de Bajcs és Ímely is Matovičéké lett. Az MKÖ mögött 7-szer, a Smer után 3-szor lettek másodikak.

A járás szlovák többségű településein teljesen más a választási kép, mint a magyar falvakban. Šrobárová (Szilasháza), Dulovce (Újgyalla) és Mudroňovo (Újpuszta) esetében és a Smer jött ki győztesként úgy, hogy az első két esetben az OĽaNO, a harmadik esetben pedig Kotlebáék futottak be a második helyen. Lipové (Zsemlékes) esetében pedig a Za Ľudí diadalmaskodott.

A teljes járást tekintve két szlovák faluban volt a legmagasabb a választói aktivitás: Šrobárován 69,69 % és Lipovén 69,53 % volt a részvételi arány – noha tegyük hozzá, hogy kisméretű falvakról van szó. Ezzel szemben a két sereghajtó már magyar többségű falvak: Madaron a választásra jogosultak csupán 40,69 %-a, Csallóközaranyoson pedig 42,72 %-a jelent meg a szavazóhelyiségekben.

Mi a helyzet Komáromban?

A járási központban az MKÖ győzött 34,65 %-kal (5089 voks). Az OĽaNO lett a második 19,84 %-kal, míg a Híd teljesítménye csak 9,94 %-ra volt elég. Habár a számokkal történeti mélységben sokféleképpen lehet bűvészkedni, érdemes elidőzni egy látványos ellentéten: 1998-ban a frissen létrejött Magyar Koalíció Pártja 13785 szavazatot (55,06 %) kapott a városban. Most ehhez képest az MKÖ és a Híd együttes eredménye csupán 6549 voks – vagyis a két párt szavazatszámai nem érik el a 98-as mennyiség felét sem.

Komárom városában a Híd 2010 óta folyamatosan veszítette el a talajt a lába alól, amely most – hasonlóan az országos eredményekhez – mélyrepülésbe váltott. 10 évvel ezelőtt 6008 szavazatot kaptak, majd ez 2 évvel később csaknem 900-zal csökkent, hogy aztán 2016-ban csak 3352, most pedig 1460 legyen. Ezzel szemben némileg máshogy fest az MKP grafikonja: 2010-ben 4844 (27,86 %), 2012-ben 5149 (34,85 %), 2016-ban pedig 4307 (31,62 %) állampolgár szavazott nekik bizalmat. Ennek fényében az MKÖ mostani győzelmének mértéke nem kiugró mértékű, hozták az elmúlt évtized számait.

Ami a választási részvételt illeti, némileg korrigálódott az eddigi tendencia. 2010-ben a komáromiak (60,11 %) még megfejelték az országos átlagot (58,83 %), ami aztán a következő két parlamenti választáson látványosan visszaesett. Most ismét megugrott a szavazókedv, felkúszott 53,37 %-ra.