Állóháború az iskoláért Érsekkétyen

A falugyűlésen – ahol minden résztvevő lehetőséget kapott, hogy elmondja véleményét az iskoláról – a terem bal oldalán ülők bekiabálásokkal, fújolással adtak hangot véleményüknek. Több helyi képviselő is részt vett a polgármester által vezetett gyűlésen, de Mikus Irén (MKP) kivételével egyikük sem élt a felszólalás lehetőségével. Egy részük a bekiabálók táborát gyarapítva a véleménynyilvánítás profán módját választotta. Honnan fúj a szél?Molnár Péter polgármester vázolta, hogy mi adta a gyűlés apropóját. A tényleges okokra azonban nem derült fény, így válasz és megoldás sem született a kérdésre, amely az érsekkétyiek és a hazai magyar sajtó mellett a szlovák és a magyarországi médiát is egyre inkább foglalkoztatja. A helyzet látszólag egyszerű: a novemberben megválasztott polgármester szeptembertől akkor hajlandó átengedni az iskolának és az óvodának az önkormányzat épületeit, ha azok fenntartója – a református egyház – bérleti díjat fizet értük. A bérleti szerződés előkészítése és a díj megszabása is a polgármester jogköre, mivel a községi képviselők januárban úgy döntöttek, ezeket a kompetenciákat a polgármesterre ruházzák. A bérleti díjról nem született hivatalos döntés. A polgármester egyszer úgy fogalmazott: húszezer eurót kér a református egyháztól az óvoda és iskola épületéért, de ezt a falugyűlésen cáfolta. Többször megerősítette viszont, hogy az önkormányzat átveszi az egyháztól az iskolát és óvodát, és községi oktatási intézményként működteti. Többször elhangzott az is, hogy így nem csak az egyháznak lesz beleszólása az iskola és óvoda ügyeibe. „Egyházi jellegű iskola egyenlő citromízű banán”Márciusban 127 szülő írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a falu vezetését, hogy a megszokott módon támogassa az iskolát és az óvodát. Kifejezik azt az óhajukat is, hogy gyermekeik továbbra is a református egyház által fenntartott egyházi alapiskolát és óvodát látogassák. A petícióra még nem kaptak választ, de Molnár Péter polgármester a falugyűlésen közölte: az intézmény egyházi jellegét községi irányítással is szeretnék megtartani. „Az egyházi jellegű iskola olyan, mint a citrom ízű banán. Egy iskola lehet egyházi vagy községi, de ahogy citromízű banán, úgy egyházi jellegű iskola sem létezik” – érvelt Fülöp Sándor tiszteletes. A falugyűlésen több szülő kilátásba helyezte, hogy gyermekét elviszi az iskolából, ha fenntartója nem az egyház, hanem a község lesz. „1999-ben az alsó tagozatos iskolát a megszűnés fenyegette. Most teljes szervezettségű iskolaként az egyház égisze alatt működünk. Tizenhat év alatt hatról ötvenre emelkedett a tanulók száma. A kisiskolák felett Damoklesz kardjaként lebeg a szlovák parlament 2013 decemberében elfogadott közoktatásitörvény-módosítása. Az egyházi iskolák azonban – bár állami finanszírozásúak – kivételt képeznek. Kétyen az iskolát csak az egyház égisze alatt lehet megtartani” – hangsúlyozta Bohák Valéria, az Egyházi Alapiskola és Óvoda igazgatója. Mi lesz szeptemberben?A falugyűlésen részt vett Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának elnöke, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke és Feszty Zsolt református lelkész, aki az Érsekkétyi Egyházi Alapiskola és Óvoda születésénél bábáskodott. „Ne bolygassuk meg azt, ami jól működik. Ne romboljuk le azt, amit felépítettünk. A gyerekek, az iskola és a falu jövőjéért azt kérem, mérlegeljék és értékeljék át a helyzetet” – mondta Szigeti, aki a bérleti díjról megjegyezte: bérleti díjat kérni az iskoláért és óvodáért jogos, de nem etikus. „Ha az egyház nem tudja kifizetni a bérleti díjat, mit tesz a polgármester július 31-én? Lecseréli a zárakat? Szeptemberben rendőröket állít az iskola elé?” – kérdezte Szigeti, akinek véleményét Feszty Zsolt is osztotta. „Hogyan lehetséges, hogy a képviselők lemondtak döntési lehetőségükről, és egy embert ruháztak fel ezzel a joggal?” – jegyezte meg Feszty Zsolt. Azt tanácsolta az illetékeseknek: hozzanak egy üveg bort, vesszenek össze mellette akár százszor is, csak végre jó döntés szülessen az iskoláról.