A roma holokausztra emlékeztek

1944. augusztus másodikának éjjelén közel 2900 romát és szintót gyilkoltak meg az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborban. Tiszteletükre 1972 óta augusztus 2-át a roma holokauszt, a porajmos emléknapjaként tartjuk számon. Dunaszerdahelyen 2006-ban állították fel azt az emlékművet, ahol évről évre összegyűlnek a meghívottak, leróják tiszteletüket és koszorúznak. Megemlékeznek továbbá arról a mintegy hatvan romáról is, akiket Nyárasd és Vásárút között a Kis-Duna partján mészároltak le a magyar nyilasok és a náci SS egységei 1945-ben, nagypéntek napján. A rendezvényt nemzetközi figyelem kíséri, idén képviseltette magát Németország, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország nagykövetsége. Jelen volt Hájos Zoltán polgármester, Jozef Koky és Dominik Bezák, a romaügyi kormánybiztos irodájának munkatársai, a református és a zsidó egyházak képviselői, a Szent György Lovagrend és a katolikus egyház képviseletében Nagy Frigyes, a Csemadok elnöke, valamint a különböző roma szervezetek képviselői.

Ravasz József, a rendezvény főszervezője, a dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy 18. alkalommal tartanak megemlékezést. Beszédében nyomatékosította, a második világháború óta eltelt idő sem bizonyítja, hogy a romák szocializációja, társadalmi felzárkóztatása jó irányban halad. Hangsúlyozta, Európában a romák többsége mélyszegénységben él. „Eljött az idő, amikor nemcsak szolidaritásra hívjuk fel a többségi társadalom figyelmét, hanem eredményeinket kívánjuk prezentálni.”

„A roma nép csakis az értelem fegyverével vívhatja ki azt a szabadságot és megbecsülést, ami népünknek Európában több évszázada nem sikerült. Fájdalmas érzés őszintének lenni, népünk a mai napig nem tudja avagy nem akarja megmondani, hogy nemzetben avagy egy ismeretlen létformában gondolkodik. Felénk ez az elvárás már több mint 700 éves, ezért nem véletlen, hogy nem találjuk helyünket az adott társadalomban. Második hazánkban mindent meg lehet tanulni, a lecke fel van adva, a feleltetés időszaka jön”

– zárta beszédét Ravasz József.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke elismételte, mennyire fontos Európa-szerte kimondani a roma holokauszt emléknapján, hogy: soha többet!

„Nem lehet olyan politikai gondolat, ideológia, amelynek a vége az, hogy erőszakosan fordulunk a másikhoz”

– mondta beszédében, felhívva a figyelmet a kisebbségekre. Az internet felületén – általában a kisebbségeket érik támadások, hiszen ők tudnak a legkevésbé védekezni, mert kevesebben vannak. „Ezek a támadások időnként a fizikai likvidációra is vonatkoznak, ami elfogadhatatlan. Ez azt bizonyítja, nem tanultunk a történelemből, nem tudjuk, hogy a szónak milyen ereje van, hogy a szóval meg lehet változtatni a jelent és a jövőt rossz irányba” – hívta fel a figyelmet a közösségi média erejére és veszélyeire, ahol egy alternatív kultúra alakult ki. Berényi hangsúlyozta a szabadság fogalmát:

„Az én szabadságom ott ér véget, ahol a másik szabadsága kezdődik, ez oda-vissza érvényes. Azt hiszem, a mai roma holokauszt emléknap fő mottója újra lehet ez, hogy addig lehetünk szabadok, amíg másnak az értékeit ezzel nem romboljuk le, fizikai épségét nem romboljuk le és tiszteletben tartjuk a másikat.”

Az a civilizáció, amely megtalálja és megszabja a szabadság határait, az a sikeres civilizáció. Elmondta, a magyar kisebbség felelőssége, hogy a roma vezetőkkel együttműködve alakítsák ki az ország roma politikáját, azt, ami mindkét közösségnek hasznos és szükséges. Ezek a dolgok szorosan összefüggenek és fontos, mert a jövőnk útja a közös megértés, a közös fejlődés és a kölcsönös empátia.

Magyarország Pozsonyi Nagykövetségéről Szebelédi Kata elsőbeosztott, titkár mondott beszédet, amiben nyomatékosította:

„Nem felejtjük, nem felejthetjük el az áldozatokat, miképpen nem felejtjük el a tennivalónkat. A felelősség örök. Ezt a népirtást gyakran ismeretlen holokausztnak is nevezik, mert kevéssé ismert és dokumentált, a pontos mértéke nem ismert és gyakran a fiatalabb roma generáció tagjai sem tudnak róla mindent. Ennek leküzdése érdekében nagyon értékesek a túlélők és az ő leszármazottaik által közvetített beszámolók, az ismeretek erősítése, bővítése, s ennek része a ma megnyitott múzeum is.”

Évről évre a szeredi holokausztmúzeumban is megemlékeznek a roma holokausztról, ahol idén tiszteletét tette a Szlovák Köztársaság kulturális minisztere, Silvia Hroncová, továbbá Jana Dubovcová, a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztere és Martin Sklenár, a Szlovák Köztársaság védelmi minisztere. Ott volt Ján Hero is, a Szlovák Köztársaság roma közösségekért felelős kormánymeghatalmazottja. A történelmi visszatekintésben elmondták, hogy a szlovák nemzeti felkelés kitörése után a romák tömeges kivégzések áldozatai lettek az akkori Szlovákia területén. Erről tanúskodnak a Kremničkában, Nemeckában, Valaská Belában, Dubnica nad Váhomban, Zólyomban és sok más szlovákiai településen található roma áldozatok sírjai.