A rokkantnyugdíjasok szociális jogai

Az ún. „ŽTP” igazolványnak, vagyis a súlyosan egészségkárosodott személy igazolványának kérdésével a 195/1998 T. t. számú, a szociális egészségnyújtásról szóló törvény foglalkozik a 49–57 paragrafusaiban. Az előírás értelmében súlyosan egészségkárosodottnak az a személy nyilvánítható, akinél az egészségkárosultság mértéke eléri az 50%-ot. Az egészségi állapot elbírálása és az igazolvány kiadása az illetékes körzeti munka-, szociális és családügyi hivatal jogkörébe tartozik. Az érintettnek kérvényeznie kell a hivatalnál az igazolvány kiadását, majd ezután az előterjesztett egészségügyi dokumentációja alapján kerül sor az egészségi állapotának elbírálására. A fent említett törvény mellékleteiben leírt kritériumok alapján az orvos százalékban értékeli az egészségkárosodás mértékét és annak hatását az érintett életminőségére, leginkább a mobilitás, a kommunikáció és a mindennapi teendők ellátásának tekintetében, és megállapítja, hogy az érintett súlyosan egészségkárosodottnak nyilvánul-e, vagy sem. Az így elkészített szakvélemény tartalmazza azt is, hogy az orvos a szociális támogatás mely formáját javasolja az érintett esetében. A törvény értelmében a betegsége miatt mozgásában korlátozott személy esetében a következő szociális juttatások jöhetnek szóba: személyszállítási szolgáltatás, gondozói szolgálat, szociális intézményben való ellátás, anyagi támogatás az egészségügyi segédeszközök beszerzéséhez és javításához, anyagi támogatás személygépkocsi megvásárlásához és az üzemanyag-költségekhez, személyi asszisztens, anyagi támogatás a lakás, ház vagy garázs átalakításához, végül gondozási támogatás. A szellemi vagy testi fogyatékossága miatt a külvilággal való kapcsolattartásában korlátozott személy és a betegsége miatt az önmaga ellátásában és a háztartási munkák elvégzésében korlátozott személy esetében a következő szociális juttatások jöhetnek szóba: gondozói szolgálat, szociális intézményben való ellátás, anyagi támogatás az egészségügyi segédeszközök beszerzéséhez és javításához, személyi aszszisztens, gondozási támogatás. A súlyosan egészségkárosodott személyek kaphatnak további támogatásokat is, mégpedig az étkezésükkel, a személyi higiénével, a ruházkodással vagy a vakvezető kutyával kapcsolatos többletkiadásaik fedezésére. Az, hogy a szociális hivatal végül milyen szociális jutatást ítél oda az igénylőnek, attól függ hogy milyen jellegű és mértékű az egészségkárosodása, és hogy milyenek a személyes körülményei. Abban az esetben, ha az érintett egészségkárosodásából kifolyólag kísérőre szorul, olyan igazolványt kap, amely piros csíkkal van megjelölve. Ilyen igazolványt csak azok kapnak, akik nem tudnak egyedül mozogni, közlekedni vagy kommunikálni a külvilággal. A „piros csíkos igazolványra” való jogosultság tehát nem attól függ, hogy ki hány százalékban egészségkárosult, hanem a betegség jellegétől és a betegség megnyilvánulásától.

Gulyás Éva ügyvéd, a CLA-Kalligram Alapítvány jogelemző csoportjának munkatársa