Nem szoktam külpolitikai elemzésekbe bonyolódni, két dologra viszont felhívnám a figyelmet. Az első, hogy Putyin és Trump (a sorrend lényegtelen) felmondta azt a nemzetközi szerződést, amelynek elfogadására többen emlékszünk 1988-ból. Annak a lépésnek köszönhetően évtizedes hidegháború után fellélegzett a világ. Enyhült a feszültség, és mindenki úgy érezte: jött két államférfi, és megegyezett egy, a világbéke szempontjából nagyon fontos lépésben. Most pedig jön két politikus, akik ezt egyszerűen felmondják. Ne legyenek illúzióink, nem a világbéke érdekében. Hogy miért? Csak. Mert demonstrálni akarják, hogy ki a legény a gáton. Mert tudják, hogy minél nagyobbakat mondanak, annál sikeresebbek. Mert az emberek legalantasabb ösztöneire építenek, ijesztgetnek, fegyverekkel hirdetnek nemzeti nagyságot.. Nem államférfiként viselkednek, inkább a saját vezéri pozíciójukat építgetik. Ennek a levét nem ők, hanem a legrászorultabbak fogják meginni, ahogy eddig mindig a történelemben.
A második egy hír, miszerint a Brexittel kapcsolatban a brit kormány a királynő evakuálására készül Londonból. Megjegyzem, hogy ilyen még London világháborús rakétatámadásai alatt sem történt. Ahhoz, hogy ez egyáltalán megtörténjen, elég volt egy kis csapat populista, csak pár személy, akik szintén az ijesztgetés módszerével csőbe húztak néhány millió britet. Aztán leléptek. Anélkül, hogy érdekelné őket, hová fog süllyedni a brit lakosság éppen legszegényebb rétege. Ennek, kedves barátaim, mindnyájan megisszuk a levét. Sőt egész Európa és a további generációk is. Elsőként a leggyengébbek.
Nem ijesztgetni akarok. Azért mondom mindezt, mert fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a ránk váró elnökválasztás és az ezt követő európai parlamenti választások a populizmus és az ijesztgetés díszszemléi lesznek. Ezt borítékolom. A legjobban azt sajnálom, hogy ezek az emberek a szlovákiai magyarság körében is nagy támogatást élveznek. Mindig megfeledkezünk arról, hogy kisebbségként saját magunkra, a korrekt együttműködésre, a józan észre és az emlékezetünkre kell hallgatnunk. Van esélyünk, hogy ott legyünk az ország vezetését meghatározó legfontosabb posztokon. De ennek ára van. Mert nem arról van szó, hogy „ki a legény a gáton“, vagy hogy ki tud ártani a másiknak. Ennél többre megy ki a játék. Ahhoz, hogy közösségként talpon maradjunk és gyarapodjunk, tapasztalat és előrelátás kell. Nekünk, itt Szlovákiában és Szlovákiának egy jobb Európában.
(vs)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.