Kép Shutterstock
Ki gondolná, hogy a legkorábbi bizonyítékai több mint 5000 évvel ezelőttre, az ókori Egyiptomba nyúlnak vissza, ahol hieroglifák ábrázolják az érintés gyógyító erejét. Vagy hogy Kínában a masszázs a hagyományos orvoslás szerves részét képezte, amit már az i. e. 2700 körül keletkezett szövegek is dokumentálnak. Mi most a masszázs pozitív és negatív oldalait vizsgáljuk, felfedve, hogy mikor hasznos, és mikor érdemes óvatosnak lenni vele.
Manapság egyre nehezebb időt találni a pihenésre és a megújulásra. Ha szúr, ha fáj, ha feszültek vagyunk, könnyen fordulunk gyors pótmegoldáshoz, a vény nélkül kapható csodaszerekhez, hogy átvészeljük a napot. Pedig másként is lehetne.
A masszázs a stressz és a fájdalom legyőzésének egyik leghatékonyabb módszere, egyik pillanatról a másikra kikapcsolható vele az elme. Már az ókori görögök is lelkes gyakorlói voltak a különböző technikáknak. Hippokratész is – akit gyakran az orvostudomány atyjaként emlegetnek – hitt a masszázs terápiás erejében. A sportolók edzésprogramjának is része volt, hogy fokozzák a teljesítményt, megelőzzék az esetleges sérüléseket.
Napjainkban a masszázsterápiákat világszerte gyakorolják. Persze, a különböző kultúráknak megvannak a maguk hagyományai és egyedi technikái – a pihentető svéd masszázstól az élénkítő thai masszázsig különböző módszerek sokaságából válogathatunk.
Az előnyök
A különböző típusok rengeteg előnyt kínálnak a testi és lelki jóllétre vágyók számára. A masszázs alapvetően erőteljes stresszoldó, mivel aktiválja a szervezet természetes relaxációs folyamatát. A gyengéd érintésekkel és a ritmikus mozdulatokkal endorfinokat, a test jó közérzetéért felelős hormonokat szabadít fel, elősegítve a nyugalom és az elégedettség érzését. Ezenkívül segíti az izmok ellazulását, javítja a vérkeringést és fokozza a nyirokelvezetést (olyan terápia, mely célzott kézmozdulatokból áll, gyakran alkalmazzák, ha súlyos duzzanat van a karokban és a lábakban), segítve ezzel a méregtelenítési folyamatot. De a rendszeres masszázsterápia összefüggésbe hozható a szorongásszint csökkenésével, az alvás minőségének javulásával és az immunrendszer működésének erősödésével.
Masszázs csak megfelelő körülmények között!
Mikor nem javasolt?
Fontos megjegyezni, hogy bár a különböző masszázstípusok számos előnnyel járhatnak, nem minden esetben javasoltak vagy épp biztonságosak. Az alább felsorolt helyzetekben jobb, ha előre konzultálunk az orvosunkkal vagy az általunk választott specialistával. Az egészségi és testi állapot figyelembevétele alapvető fontosságú a masszázs biztonságos és hatékony alkalmazásához!
Friss sérülés vagy sebesülés: például törés, ficam vagy szövetkárosodás esetében nem javasolt a masszázs. Az érintett területet pihentetni kell, és megfelelő időt hagyni a gyógyulásra, mielőtt bármilyen masszőrhöz fordulnánk.
Fertőző betegségek: mint például az influenza, a nátha vagy bármilyen más bakteriális betegség esetében jobb elkerülni. Mivel közvetlen testi érintkezésbe kerülünk a masszőrrel, fennáll a fertőzés terjesztésének kockázata.
Bőrbetegségek: ilyenek lehetnek az ekcéma vagy a pikkelysömör súlyosabb változati, mert a masszás fokozhatja az irritációt és a gyulladást.
A terhesség korai szakaszában: a méh és a petefészek különösen érzékeny, ezért a méh izomzatának stimulációja növelheti az összehúzódások kockázatát. A talpmasszázs és a reflexológia különösen ellenjavallt, mivel vérbőséget okozhatnak a hasban. Hacsak nincs egyértelmű engedély a kezelést végző egészségügyi szakembertől, inkább kerüljük. A várandós anyukáknak azonban már kifejlesztettek olyan terhességi (kismama)masszázsokat, melyek kifejezetten az egyéni igényeknek megfelelően folynak, enyhítve a terhességgel járó kellemetlenségeket.
Rák és kemoterápia: a kemoterápiás gyógyszerek, kezelések érzékenyebbé tehetik a bőrt és az izmokat, így a masszázs könnyen okozhat fájdalmat vagy kellemetlenséget.
Apró érdekességek
* A masszázs szó feltehetően az arab mash-ból származik, ami azt jelenti, hogy gyengéden nyomkodni.
* A svéd masszázs úttörője, Pehr Henrik Ling vívómester is volt, így az anatómiai és mozgási ismereteire alapozva fejlesztette ki ezt a technikát.
* Japánban a shiatsu néven ismert hagyományos masszázsformát 1964-ben ismerték el hivatalos terápiaként.
Masszázstechnikák
Svéd masszázs: az izomfeszültség oldására és az ellazulás elősegítésére hosszú, sikló mozdulatokkal, gyúrással és körkörös mozdulatokkal dolgozik. Ez az alap, amelyre számos más, nyugati masszázs épül.
Mélyszöveti masszázs: az intenzívebb nyomást igénylők számára ideális, az izmok és a kötőszövetek mélyebb rétegeit célozza meg. Lassú, megfontolt mozdulatokkal és koncentrált nyomással hatékonyan oldja a krónikus izomfeszültséget, enyhíti a merevséget.
Thai masszázs: az akupresszúrát, az asszisztáltjóga-szerű nyújtásokat és az ízületek mobilizálását ötvözi. Célja az energetikai egyensúly helyreállítása, a keringés javítása és az ízületek rugalmasságának fokozása.
Forró lávaköves masszázs: e luxus masszázstechnika során melegített köveket helyeznek a test meghatározott pontjaira, ami segít ellazítani az izmokat, enyhíti a fájdalmat és elősegíti a mély relaxációt.
Aromaterápiás masszázs: a masszázs élményét kombinálja az illóolajok erejével, s nemcsak a testet, hanem a szellemet is stimulálja, elősegítve a teljes kikapcsolódást. Minden illóolajnak saját hatása van: míg például a levendula nyugtató és stresszoldó, a borsmenta frissítő, addig az édes narancs enyhíti a szorongást.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.