Újabb rekord a nagy hadronütköztetőben (összefoglaló)

Hét teraelektronvolt (7 ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztették a fényhez közeli sebességgel száguldó protonnyalábokat. Ezzel a tudomány közelebb került az ősrobbanás megértéséhez.

A 7 teraelektronvoltos energia az LHC tavaly novemberi újraindítása utáni 2,36 TeV-es rekordenergia háromszorosa.
A tudomány közelebb jutott az ősrobbanás megértéséhez, amelynek nyomán 13,7 milliárd évvel ezelőtt megszületett a világegyetem - nyilatkozták az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatói.
A világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a nagy hadrönütköztetőt (LHC) 10 milliárd svájci frankos (1865 milliárd forint) költséggel építették meg. Az LHC Genf közelében a francia-svájci határon egy 27 kilométeres alagútban működik. A protonnyalábok ütköztetése révén remélik a tudósok megtalálni a más részecskéknek tömeget adó Higgs-bozont, azaz "isteni részecskét", amelynek létét Peter Higgs angol fizikus jósolta meg 1960-ban.
Ugyanebben a kísérletben a tudósok feltételezése szerint úgynevezett szuperszimmetrikus részecskéket is sikerül előállítani, amelyek a világegyetem 25 százalékát kitöltő sötét anyagot alkotják. A nagy hadronütköztető ALICE-kísérletében nehézion-ütköztetések során a fizikusok igyekeznek újraalkotni az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.
A kedd kora reggelre tervezett kísérletet néhány órára el kellett halasztani az energiaellátásban fellépő zavarok, valamint a mágneses biztonsági rendszer "túlérzékenysége" miatt. Ez arra késztette a fizikusokat, hogy néhány órával később kezdjék a nagy erejű ütköztetéseket.
A problémák észlelése utána  CERN vezetősége azonnal határozottan cáfolta, hogy a 2008 szeptemberében fellépett komoly meghibásodás megismétlődéséről lenne szó, ami miatt mostanáig el kellett halasztani a projekt megvalósítását.
A kísérletek különböző országok tudósainak ezreit látják majd el munkával, akik a nagy hadronütköztetőben keletkező óriási adattömeg feldolgozására szolgáló gigantikus számítógépes hálózatához (Grid), kapcsolódtak hozzá.
Rolf Heuer, a CERN főigazgatója szerint a keddi ütköztetések jelentős előrelépést jelentenek annak megismerésében, hogy "honnan jöttünk", s miként fejlődött a korai univerzum.
Sergio Bertolucci, a CERN kutatási igazgatója is azt emelte ki, hogy az ismeretlen megismerését teszik lehetővé a kísérletek.
"Olyasmivel foglalkozunk, amivel soha senki előttünk" - mondta, hozzá téve, hogy vannak tudott ismeretlen dolgok, mint a sötét anyag, vagy a Higgs-bozon.
"Előfordulhat azonban, hogy eddig elképzelhetetlen dolgoknak is a nyomára jutunk, olyasmit fedezünk fel, ami döntő fontosságú az emberiség szempontjából" - vélekedett Sergio Bertolucci.
Oliver Buchmüller, a projekt egyik kulcsfontosságú résztvevője azt emelte ki, hogy 2010 és 2011 folyamán adatgyűjtés folyik majd abban a reményben, hogy igazi felfedezések születnek.
"Ez év végére megtalálhatjuk a sötét anyag létét igazoló bizonyítékokat" - reménykedett a tudós.
Oliver Buchmüller szerint a Higgs-bozont azonban csak 2013 után találhatják meg, ehhez a kísérlethez a protonnyalábokat az eredetileg tervezett 14 TeV-es energiával kell ütköztetni.