TIPPEK A KOCKÁZATOK ELKERÜLÉSÉRE

Mit tehetünk, hogy a közönségkapcsolati kockázatokat elkerülhessük, illetve a kockázati tényezőket a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk:

Érdemes kerülnünk az angolszász szakkifejezések túlzott használatát! A nagyközönség ugyanis nem feltétlenül ért minden ilyen kifejezést. Természetesen bizonyos angol szakkifejezések már teret nyertek, és használatukkal nyelvi kommunikációnkat színesebbé tehetjük. Ugyanakkor érdemes gyönyörű anyanyelvünket egy kicsit tudatosabban és bátrabban használnunk.

Céges kommunikációs stílusunkban kerüljük az egoista kifejezéseket. A kicsit negatív hangzású ár kifejezés helyett, sokkal kellemesebb hangzású a „díjszabás” kifejezés. Az árbevétel szó helyett használhatjuk az „általunk termelt és értékesített fogyasztási javak értéke” kifejezést. Különösen a PR. szakembereknek érdemes egy kicsit elmélyülniük az NLP (neuro-lingvisztikus programozás) szakirodalmában.

Ma már minden komoly gazdasági társaság kommunikációs stratégiát és irányelveket állít össze. A nagy világcégek pontos arculati kézikönyvet készítenek. Az egységes céges arculat felöleli a névjegykártya, a levélpapír, a szórólapok, sőt a web oldal formai elemeit, színvilágát és stílusát is. A jól megkomponált arculat a felhasználókban és fogyasztókban olyan képzetet kelt, hogy egy tudatosan megszervezett és működő céggel állnak szemben.

Szabályozni kell a továbbiakban a marketing és PR kommunikáció technikáit, és a szponzorálás lehetőségeit, módszereit is. Ezek az irányelvek többnyire azt is pontosan meghatározzák, hogy mely sportágakat lehet támogatni.

A kommunikációs irányelvek rögzítik, hogy mely céges vezetők jogosultak nyilatkozni a sajtó munkatársainak. Természetesen az irányelvek azt is rögzítik, hogy mely lapokban és milyen témafelvezetés mellett lehet nyilatkozatot adni. A vállalat első emberének például nem feltétlenül szükséges naponta megszólalnia a bulvársajtóban.

Minden nagyobb cégnek föl kell készülnie bizonyos krízis helyzetek kommunikációs kezelésére. Ilyen krízis helyzet lehet például egy termelőüzem bezárása, vagy egy nagyobb léptékű elbocsátás. De környezetvédelmi szervezetek által rendezett demonstrációk, illetve bizonyos megfogalmazott „vádak” kezelése sem mindennapi feladat. Az esetlegesen bekövetkező cég körüli botrányok a média felfokozott érdeklődését válthatják ki, ami kellő előretekintés hiányában, hatalmas károkat okozhat a társaságnak. Éppen ezért az előrelátó gazdasági társaságok ún. krízis kommunikációs terveket állítanak össze, ahol előre lemodellezett „forgatókönyv” szerint tájékoztatják a sajtó munkatársait. Ennek az a legfőbb előnye, hogy a cég illetékeseinek nem egy amúgy is felfokozott izgalmi állapotban kell megfogalmaznia gondolatait.

A tisztességtelen konkurencia szándékos lejárató akcióira nem könnyű felkészülni. Célszerű a nyilvánosság előtt nem belemenni hosszú „kabátlopási” ügyekbe. Megoszlanak a vélemények a felől is, hogy egyáltalán kell-e reagálni méltatlan és alacsony színtű támadásokra. Egyesek úgy vélekednek, hogy egyáltalán nem szükséges válaszolni, hiszen az esetleges válasz csak tovább duzzaszthatja az „ügyet”. Mások úgy vélekednek, hogy rövid korrekt tárgyszerű tájékoztatást célszerű elhelyezni a megfelelő kiadványban, és egyben jelezni kell, hogy a továbbiakban a társaság nem óhajt reflektálni hasonló jellegű méltatlan rágalmakra. (K. I.)