Sok szlovákiai hagyná, hogy Ukrajna elbukjon...

Ukrajna két éve válságban van. Az elmúlt tizenkét hónapban a helyzet a frontvonalon gyakorlatilag változatlan. Az ellentámadás csak csekély területi nyereséget hozott Kijevnek, de nem sikerült felszabadítani semmilyen nagyobb várost, sem elvágni a szárazföldi ellátmányi útvonalakat a tenger felé. A Krími híd még mindig áll.  

A védelem moráljára semmilyen hatással nem volt, hogy Volodimir Zelenszkij változtatásokat eszközölt a vezetőgárda körében. Szeptemberben menesztette Olekszij Reznyikov védelmi minisztert, a múlt hónapban pedig a népszerű vezérkari főnököt, Valerij Zaluzsnijt, akinek a helyére Olekszandr Szirszkij került. 

Ukrajnának egyre nehezebb új erőket mozgósítani a megfogyatkozott csapatok pótlására, emellett hiányt szenved a modern fegyverek, drónok, vadászgépek, légvédelmi rendszerek és lőszerek terén is. Még a legoptimistábbak sem hisznek már Kijev gyors győzelmében, és az elemzők azt jósolják, hogy Ukrajna jövőre is folytatja a harcot. 

Oroszország agresszióját az elvárások ellenére a gazdasági szankciók sem törték meg. Bár igaz, hogy csak a fejlett országok kötelezték el magukat ezek mellett – a Latin-amerikai, afrikai és ázsiai országok (Dél-Korea és Japán kivételével) nem csatlakoztak Nyugat erőfeszítéseihez. 

Habár az Európai Unió és az Egyesült Államok 2022-ig az orosz nyersanyagok elsődleges fogyasztói és technológiailag fejlett termékek fő szállítói közé tartoztak, a piaci rések egy részét a közép-ázsiai országokon keresztüli reexporttal és főként Kínából származó importtal pótolták. Oroszország kedvezményesen ad el kőolajat és földgázt Indiának és Kínának. 

A Moszkva idén közel kétszer annyit tervez fordítani a hadseregére, mint tavaly – az új katonai költségvetés így meghaladja a GDP 6%-át.  

„Bár ez kevesebb, mint amit a Szovjetunió a hidegháború csúcsán költött védelemre, összehasonlítható az Egyesült Államok nyolcvanas évekbeli katonai kiadásaival"

– nyilatkozta a Carnegie Endowment for International Peace nevű intézet. 

Az OECD eredetileg további visszaesést jósolt Oroszországnak erre az évre, ám a becslést nemrégiben megváltoztatták. Most a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank előrejelzéseivel megegyezően arra számítanak, hogy az orosz gazdaság csak növekedni fog. 

„2023-ra az orosz export volumene várhatóan eléri a 420 milliárd dollárt, ami 15%-al kevesebb, mint 2021-ben"

– nyilatkozták a moszkvai RANEPA közgazdászai, Alexander Knobel és Alexander Firančuk. Szerintük az oroszországi import volumene tavaly elérte a 285 milliárd dollárt, ami 10%-al több, mint 2022-ben. Moszkva vezető kereskedelmi partnere Peking lett, amelynek 41%-os részesedése van az importban és 26%-os az exportban. 

Ahogy telnek a hónapok, és a háromnapos "különleges katonai művelet" egyre inkább elhúzódik, a támogató és ellenző felek egyre fáradnak. Míg a konfliktus kezdetén az Európai Unió 80%-a pénzügyileg támogatta Ukrajnát, és 67%-a értett egyet a haditechnikai támogatással. Tavaly év végére ez az arány 72 és 60%-ra csökkent. 

Szlovákia esetében még gyengébb a támogatás. 2022 áprilisában a pénzügyi segítségnyújtást az ország 61%-a támogatta, míg a katonai segítségnyújtást csak a megkérdezettek 44%-a. 2023 decemberében ezek az értékek tovább csökkentek – csak a megkérdezettek fele értett egyet a pénzügyi segítségnyújtással, míg a fegyverek szállításával mindössze a szlovákiai polgárok 34%-a. Ez a második, illetve harmadik legalacsonyabb érték az egész Unióban. 

Az oroszbarát nézet a szlovákiai társadalomban éles ellentétben áll azzal a humanitárius, pénzügyi és katonai segítséggel, amit eddig az állam Ukrajnának nyújtott.  

„A februári invázió előtt a szlovákiaiak 55 százaléka pozitívan vélekedett Vlagyimir Putyinról. Az invázió után ez az érték már csak 24 százalék volt, ami még mindig az egyik legmagasabb arány a régióban" – mondta Dominika Hajdu a GLOBSEC-től. „Oroszország eddig egyfajta védelmezőként élt a köztudatban, ami megvéd minket a magyar uralomtól. A pozitív vélekedés a nagy és erős Oroszországról a politikában valamilyen szinten még mindig jelen van” – tette hozzá.

(trend.sk)