Rosszabbak a kelet-európai rákbetegek életkilátásai

A kutatók körülbelül tízmillió, 2000 és 2007 között rákkal diagnosztizált európai páciens adatait értékelték. Az eredmények azt mutatták, hogy összességében javultak az európaiak kilátásai.
   

Németországban a vastagbélrák felismerése után 5 évvel a páciensek 62 százaléka volt életben, ezzel a rangsor élén állnak. Lettországban ez az arány csak 43 százalék.
   

Mellrák esetében a német betegek 84 százaléka öt éven belül még életben volt, Kelet-Európában már csak 74 százalékuk. Az európai átlag 81,8 százalék volt. A tüdőrákos németek életkilátásai ellenben rosszak, öt év elteltével már csak a páciensek 16 százaléka élt.
   

Összességében a kelet-európai betegek prognózisa kedvezőtlenebb, mint a legtöbb nyugat-európaié, bár a rés lassan csökken. A kutatók a különbséget többek között az egészségügyi kiadások eltérő nagyságával magyarázták.
   

"Azokban az országokban, ahol az állam többet fektetett az egészségügyi rendszerbe, átlagosan kedvezőbbek voltak a rákbetegek életkilátásai, mint ahol kevesebbet" - olvasható a tanulmányban. Társadalmi és gazdasági tényezők, valamint a lakosság életmódja és általános egészségi állapota is szerepet játszott az eredmények alakulásában.
   

A tudósok arról is írtak, hogy egész Európában emelkedtek a rák túlélési esélyei, ez a megelőzés és az kezelés fejlődését tükrözi.
   

A jobb nyugati helyzet ellenére Nagy-Britanniában, Írországban és Dániában a legtöbb rákfajta esetében az európai átlagnál rosszabbak voltak az életkilátások. A kutatók feltételezik, hogy ez mindenekelőtt a késői diagnózis számlájára írható.