Prága – másképp

Ha vonattal érkezünk, a főpályaudvart rögtön ki is „pipálhatjuk”. Az ún. Hlavní nádraží 1901 és 1909 között épült a cseh építész, Josef Fanta tervei szerint a korábbi – az időközben megnövekedett forgalmat kiszolgálni képtelen – vasútállomás helyén. Legfőbb ékessége a hatalmas üvegtetejű kupolacsarnok, amely mostanság kávézóként működik, de mindenképpen érdemes felkeresni az 1970-es években alaposan kibővített pályaudvaron.

A legek palotája

A város legismertebb szecessziós épülete az ún. Obecní (eredetileg Reprezentační) dům, amelyet magyarul leginkább kultúrpalotaként emlegetnek. Történelmi alapokon nyugszik: helyén legkorábban a több cseh király székhelyéül is szolgáló Králův dvůr állt. Mellette emelkedik az ún. Prašná brána (egy időben puskaport tároltak benne, innen a beszédes név), amely az Óvárost körbevevő fal része volt.

A reprezentatív kulturális és társasági központot 1912-ben avatták fel. Korának legmodernebb épülete volt, építésénél számos technikai újítást alkalmaztak: műmárványt, linóleumot használtak, lifteket szereltek bele, központi fűtést, villanyvilágítást és hideg vízzel működő hűtő- és szellőzetőrendszert kapott. Egyebek mellett központi porszívója, jégkészítője, mosodája, házitelefon-hálózata, csőpostája is volt. Építése hatalmas összegeket emésztett fel, többet, mint a harminc évvel korábban épült Moldva-parti Nemzeti Színház vagy a Rudolfinum.

A polifunkciós palota a cseh nemzeti büszkeség szimbóluma, emblematikus épület, talán ezért nem sajnálták a pénzt a 20. század utolsó évtizedében végbement felújítására sem, amely ugyancsak költséges volt. A restaurálás során – idegenvezetőnk elmondása szerint – gondoltak a hűtés és fűtés modernizációjára, de végül nem bolygatták meg a régi, jól bevált rendszereket, és továbbra is két középkori kút vize hűti a tekintélyes méretű épületet, amely szinte teljes egészében látogatható.  
A prágai kultúrpalota valódi összművészeti remek: a függönyöktől kezdve a bútorokon át a szellőzőrácsig minden a szecesszió jegyében született, a kor legjelesebb cseh művészeinek közreműködésével készült, akik közül Alfons Mucha neve és munkái a legismertebbek.

A cseh zeneszerzőről elnevezett Smetana koncertteremben (amely jelenleg felújítás alatt áll) egymást érik a koncertek, bálok. A csehek soha nem bocsátották meg az építkezés idején uralkodó Ferenc Józsefnek, hogy nem koronáztatta meg magát cseh királlyá. Ezt a sértettséget a teremben található királyi páholy elhelyezése is tükrözi, amely azonos kialakítású ugyan Prága főpolgármesteréével, de a színpad kevésbé előkelő bal oldalára került. A további termeket végigjárva mindenütt a cseh nemzeti büszkeség (pl. az ún. Slovácký  salónekben), a dicső távoli és közelebbi múlt (Libuše fejedelemasszony, IV. Károly cseh király, ill. a cseh nemzeti ébredés alakjai, történészek, politikusok, írók – pl. Božena Němcová) köszön vissza a szecessziós falfestményeken, kisplasztikákon. A pazar szecessziós díszítés is az ország természeti kincseit, kézműiparát prezentálja: üvegdíszek a berendezési tárgyakon és a mennyezeten, valódi bőr és szőrme a bútorokon. Hasonlóan jártak el a kortárs magyar kollégák is: Lechner Ödön építész és társai a magyar népi díszítőművészet motívumait használták fel épületeiken.
Az ún. Obecní dům a Köztársaság téren áll, amelynek elnevezése arra utal, hogy ebben az épületben kiáltották ki az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását.

Fontos helyszín volt az 1989-es bársonyos forradalom idején is, amikor a Václav Havel köré tömörülő ellenzék és a kommunista vezetés közötti tárgyalásoknak adott otthont.

Az épület legismertebb helyisége a kör alaprajzú, remek akusztikájú Polgármesteri terem  (Primátorský sál), amelynek falképeit Alfonz Mucha festette. Ő tervezte a különleges drapériákat és a helyiség további díszeit is. Mindezt ingyen, „hazafiúi szeretetből“, ajándékul készítette el a Prágába való visszaköltözése után.
A palotát a turistákon és a komolyzene kedvelőin kívül a filmesek is felfedezték maguknak. A Polgármesteri terem volt az 1996-ban Tom Cruise főszereplésével forgatott Mission: Imposible című film egyik helyszíne. Tíz évvel később az épület földszintjén található étteremben forgatták az Őfelsége pincére voltam című Menzel-film néhány kockáját.

Szecessziós szállodák

Talán nem véletlen, hogy a 19. és 20. század fordulóján emelt és általam ismert prágai szállodák a szemet gyönyörködtető szecessziós stílusban épültek, így már a külső megvalósításukkal is kínálják magukat a potenciális vendégeknek. Ilyen a kultúrpalotával szomszédos „Hotel Paříž” épülete, amely a historizmus és a szecesszió keveréke. De sorolhatnánk a további szép példákat: a Vencel téren egymás mellett magasodó Grand Hotel Evropa és Hotel Meran, a Hotel Central a Hybernská utcában, ugyancsak a Nové Město városrészben. Ebben a prágai kerületben, valamint az Óváros és a Moldva közötti zsidónegyedben, a Josefovban is – az útikönyv szerint – az említett századfordulón egész utcákat romboltak le és építettek újjá szecessziós stílusban. A helyszínen tájékozódva magunk is meggyőződhetünk róla: a Masarykovo nábřežín sétálva találjuk a Hlahol Dalegylet székházát és több virágindával, ember- és állatfigurával, mozaikkal díszített bérházat, a Josefovban járva pedig szemügyre vehetjük, amint a középkori zsinagógák szinte eltörpülnek az egykori gettó házikóinak helyébe lépő többemeletes szecessziós és historizáló épületóriások mellett.

Szecessziós szobrok

Az Óváros téren (Staroměstské náměstí) magasodik a Ján Hus halálának 500. évfordulójára, vagyis 1915-ben leleplezett monumentális szoborcsoport, amely a prédikátor mellett a győztes huszitákat, és a későbbi üldöztetések miatt menekülni kényszerülő protestánsokat egyaránt megjeleníti. Nem messze innen, a Karlova ulica egyik házának homlokzatán egy bájos nőalak, Libuše fejedelmasszony ücsörög. Az 1911-re elkészült új városháza szobrai szecessziósak, beleértve a híres Löw rabbi alakját is.

Mucha minden mennyiségben

Az 1860 és 1939 között élt morva származású, szecessziós stílusban alkotó grafikus és festő, Alfons Mucha művei máig nagyon népszerűek: jellegzetes, dús növényzettel körülvett nőalakjai naptárlapokon, bögréken, szalagfüggönyön köszönnek vissza. Akik az eredetire kíváncsiak, keressék fel a már említett kultúrpalotát vagy a Mucha Museumot (Panská 7)!

Szecesszió – a szó jelentése: kivonulás

Prága – Budapesttel ellentétben – viszonylag épségben átvészelte a második világháborút. Épített örökségét szépen rendben tartják, özönlenek is ide a kíváncsi turisták a világ minden tájáról. Szomorú azonban, hogy a helyiek egyre inkább kiszorulnak, kikényszerülnek a saját (bel)városukból  a hangoskodó, garázda módon viselkedő külföldiek miatt. Ahogy a fiam megjegyezte a Nagy Prágához tartozó egyik falucskába, az ott építkező rokonokhoz autózva: „A prágaiak kiköltöznek ide, hogy az a sok turista elférjen a városban.”