Panoráma

Prága finom, érzéki csábítása

Páratlan útikalauzzal a kezünkben sétálhatunk a száztornyú város kivételes látnivalókat kínáló utcáin, terein.
Szabó G. László

2021. március 7. 19:46

Anna Chromy Cseh muzsikusok című szoborcsoportjának egyik alakja Prágában, a Szénamérő téren
Anna Chromy Cseh muzsikusok című szoborcsoportjának egyik alakja Prágában, a Szénamérő téren - A szerző felvétele

Száztornyú Prága, arany Prága, misztikus Prága. Kafka Prágája, Hrabal Prágája, Mozart Prágája. Ahány útikalauz, annyiféle megnevezés. Radim Kopáč és Josef Schwarz könyve, amely a Cseh Tudományos Akadémia gondozásában jelent meg, a maga nemében páratlan városi útmutató. A cseh metropolis erotikus látnivalóit kínálja.

Hol részesült érzéki örömökben Franz Kafka? Kik voltak Jiří Mucha házának vissza-visszatérő hölgyvendégei? Miről álmodozott a jeles cseh festőművész, Jan Zrzavý? Hol volt Prágában az öngyilkosok WC-je? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ az Erotikus Prága című, nagy műgonddal, precizitással megírt és megszerkesztett, 350 oldalas, nívós kiadvány, amelynek alakjai a 19. és 20. század jeles alkotói. Főképp írók, költők, képzőművészek, filmesek és a zenei életből ismert, színes egyéniségek. Festők és szobrászok alkotásai, amelyek a cseh főváros különböző pontjain, köztereken és épületek homlokzatain késztetik ámulatra a turistákat. Ilyen értelemben nemcsak a könyv, Bohémia szíve is unikális. Sem Pozsony, sem Bécs, de még Budapest sem öleli magához ilyen érzékien hazai és külföldi látogatóit, szemüknek nem nyújt annyi vágyakat korbácsoló látnivalót, mint Prága, Európa nyugtalan szíve. De hogy pontosan mitől is nyugtalan, arra ebből a könyvből egészen árnyalt választ kapunk.

Prága tíz városkerülete szerint a kötet tíz fejezetből áll, és minden fejezet részletes leírást nyújt a tárgyalt műről és alkotójáról, megadva a címet, ahol a mű látható, körbejárható, vagy azt a helyet, amely a könyvben szereplő szerző személyéhez kötődik. Így olvashatunk a hatvanas-hetvenes években elhíresült, erotikus képregény-rajzoló Kája Saudek múzeumáról, a prágaiakat rózsaszín tankkal megajándékozó David Černý belvárosi szobráról, a tetőmagasságban fél kézzel kapaszkodó Freudról, „aki” világ körüli útja során több helyen riogatta már az embereket. (Első ránézésre Amerikában is sokan öngyilkosjelöltnek hitték, és volt, hogy tűzoltókat hívtak a megmentésére.) Több oldalon találkozunk Alfons Mucha, a szecesszió nagymestere fiával, Jiří Muchával, illetve azokkal a ledér hölgyekkel, akik a hetvenes években a híres kettős ügynök, háborús riporter várbeli házában szórakoztatták a kor erotikára éhes elitjét. Leopold von Sacher-Masoch, a Vénusz nercben szerzője, a mazochizmus atyja is helyet kapott a könyvben, hiszen Prágában érettségizett, és ott kezdte el egyetemi tanulmányait. Olga Schoberová, vagyis Olinka Berova, aki huszonegy évesen, 1964-ben a Playboy címlapján hódította meg a világot, Marilyn Monroe és Brigitte Bardot mellett a kor harmadik szexszimbóluma volt. Amerikai, német, olasz produkciókban kapott vonzerejéhez illő szerepet, de első munkáit a Rybná 9. szám alatt működő Technomat cég számlázójaként kapta. Josephine Baker, akit Bronz Vénuszként emlegettek a világban, legendás banánhéj-szoknyájában háromszor is fellépett a prágai éjszakában, és minden alkalommal a Vencel tér melletti Lucernában. Ugyancsak a Lucernához kötődik Gustav Machatý filmtörténeti jelentőségű, Extázis című filmjének 1933-as bemutatója, Hedy Lamarr (eredeti nevén Kieslerová) főszereplésével. A film provokatív képsorait (Hedy mezítelenül fekszik a víz hátán, vagy azt, ahogy az orgazmust megéli) több országban kivágták.

Prága erotikus töltetű köztéri szobrai közül is biztos szemmel válogattak a szerzők. Bekerült a könyvbe az Adria-palota neoklasszicista stílusban készült szoboregyüttese, Jan Šturc alkotása, a Városi Könyvtár bejáratát díszítő hat szobor, három férfi és három nő, az irodalom, a zene, a filozófia, a dráma, az építészet és a szobrászat kőbe vésett alakja. Az Új Városháza 1912-ben készült reliefje a platóni tanokat hirdeti. Egy idős férfi vezeti kamasz növendékét, beavatva őt az érett férfikor szépségébe. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium épületének négy külső falát és tetejét díszítő száz mezítelen alakot tizennégy szobrászművész készítette. A Fekete pávához címzett házban, a Kamzíková 6. szám alatt a 19. század hatvanas éveitől egészen 1918-ig Prága legelegánsabb vörös lámpás házát, a Gogo Szalont Otto von Bismarck német kancellár, Habsburg-Estei Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös és Gustav Mahler zeneszerző is gyakran látogatta.

A cseh költészet és széppróza nagyjainak sorát a Nobel-díjas Jaroslav Seifert nyitja, aki tizenhét évesen többször is ellátogatott a Kisoldal bordélyházainak egyikébe – ahová az első világháború vége felé főleg részeg magyar katonák jártak –, de mindannyiszor inába szállt a bátorsága, ahogy ezt a Szexuális noktürnben megírta. Franz Kafka a Celetná utcai örömlányok között kalandozott, amikor a házasság előtti testi kapcsolat még tiltva volt a fiatalok számára. Prágai utcák és éjszakák című írásában Egon Erwin Kisch, a száguldó – és a könnyűvérű lányok csábításának ellenállni nem tudó – riporter is gyakran eltűnt az óváros sikátoraiban. Az erotika Bohumil Hrabal regényeiből sem marad ki. Gondoljunk csak a Szigorúan ellenőrzött vonatok legendás pecsételős jelenetére vagy az Őfelsége pincére voltam virágokkal és illatos tavaszi ágacskákkal feldíszített mezítelen női testére. 1950-ben az író a Národní třída 37. szám alatt működő Klafande cégnél dolgozott, s mint üzleti utazó számlatömbökre írta szerelmi vallomásait. Az Ostruhová (ma Národní) 47. szám alatt Jan Neruda nemcsak a Kisoldal lakóiról írt pompás történeteket, hanem a testi bájaikat ott árusító prostituáltakról is. Ugyanezeket az utcákat járta Karel Hynek Mácha, a cseh romantizmus individualista ágának képviselője, aki erotikus naplójegyzeteivel saját vágyait tüzelte. Ladislav Fuks, A hullaégető írója, aki a Národní obrany 15. szám alatt élt egészen a haláláig, igazából a regényeiben élte meg vonzódását saját neméhez. Prózai műveiben, akárcsak a költő Julius Zeyer Amisa, lángoló szívvel keresi barátját, Amilt.

Sugárzik az erotika Karel Pokorný Testvérré válás című szobráról is, amely a prágai főpályaudvar előtti parkban áll. Igaz, csak másolat a szobor, eredetijét 1951-ben Česká Třebován avatták fel, és díszített már postai bélyeget, sőt bankjegyet is. Egy 1945 májusában született fénykép alapján készült a mű: fiatal prágai munkásfiú orgonacsokorral a kezében üdvözli – és öleli magához nem kis szenvedéllyel – a felszabadító szovjet katonát. Marie Čermínová, művésznevén Toyen (1902–1980), a két világháború közötti cseh avantgárd, azon belül is a szürrealizmus jeles alkotója, Prága 3. városkerületében, a Krásová utca 2-ben lakott, 1947-ben pedig André Breton párizsi köréhez csapódott. Ott festette Fekete paradicsom című képét, amely a vágyak és az ösztönök ünnepét hirdeti. Jan Zrzavý 1929-ben készült Tavasza a festő legrejtettebb vágyainak kristálygömbbe zárt lenyomata.

Száz név, száz cím, száz látnivaló. Kezünkben ezzel a rendhagyó útikalauzzal a legizgalmasabb sétákat tehetjük majd Prága meztelen ölében.

A szerző a Vasárnap munkatársa 

Támogassa az ujszo.com-ot

Az elmúlt időszakban arra kértük olvasóinkat, járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez annak érdekében, hogy a jelentős költségekkel járó hiteles, megbízható hírszolgáltatást hosszú távon biztosítani tudjuk.

Köszönjük a pozitív fogadtatást. Jó érzés tudni, milyen sokan tartják fontosnak a független, magyar nyelvű újságírás fennmaradását Dél-Szlovákiában, és milyen sokan szeretik az Új Szót.

A beérkezett támogatások lehetővé tették, hogy új munkatárssal bővítsük az ujszo.com professzionális csapatát, fejlesszük szolgáltatásainkat, növeljük az ügyeletben töltött órák számát. Nagyszerű eredmény ez olyan gazdasági környezetben, ahol a fejlesztések helyett a költségek visszafogása került sok helyen célkeresztbe.

Hálásak vagyunk eddigi támogatásaikért, és kérjük, továbbra is segítsék az ujszo.com fejlesztését. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
koronavírus

A vírus, ami sokáig velünk marad

Védettségi igazolvány (MTI)

Bizonytalan a magyar védettségi igazolvány szlovákiai elfogadása

sport a tv-ben

Arsenal–Villarreal Európa-liga-elődöntő a tévében

stavba

Idén is nőnek a szlovákiai lakásárak

felhős idő

Ilyen időnk lesz csütörökön

mikus

Mikuš: a cseh és a szlovák foci szinte összehasonlíthatatlan

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.