Öt országon vezetett át a legendás Via Magna: ma már csak három épület emlékeztet rá

Jozef Húska (90) és felesége, Mária (85) az év nagy részét Nyitrán tölti, a nyarakat azonban mindig egy kívülről szerénynek tűnő épületben töltik a Bát (Bátovce) és Selmecbánya közötti főút mellett. A ház azonban korántsem hétköznapi: nemzeti műemlékről van szó, amely még 1794-ben épült. Jozef a szüleitől örökölte az ingatlant, amely egykor a császári-királyi Via Magna útvonal egyik lóváltó állomásaként szolgált. 

„A császári-királyi út, amely a mai Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Ukrajna területén haladt keresztül, összesen 120 ilyen állomással rendelkezett. Egyik sem hasonlított a másikra. Külső megjelenésük különbözött, de a funkciójuk ugyanaz volt. Minden állomáson élt postamester, kocsmáros, kerékgyártó és kovács” – mesélte Jozef Húska. 

A rendszer biztosította az utazók, a lovak és a postaküldemények ellátását is. A fuvarosok itt pihentek meg, étkeztek, megitatták a lovakat, majd folytatták útjukat. 

„Postaút volt, ezért leveleket és csomagokat is szállítottak rajta. Bár egykor sok ilyen épület állt az útvonal mentén, mára mindössze három maradt fenn. Külön érdekesség, hogy mindhárom Selmecbánya környékén található” – tette hozzá. 

A Via Magna mentén nagyjából 15 kilométerenként helyezkedtek el a postai lóváltó állomások. Egykor 120 működött belőlük, napjainkra azonban már csak három maradt meg. 

Maga a Via Magna hegyvidéki területeken vezetett, hogy csökkentsék a török támadások veszélyét. Később, különösen a 18. században, az út több irányba ágazott, és a fejlődő régiók felé is kapcsolatot teremtett. Az első száz évben a Paar család építette és üzemeltette az útvonalat, később pedig állami tulajdonba került. Jozef Húska egy 1526-os térképet is megmutatott. 

„Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elődje kialakulóban volt, I. Ferdinánd Bécsben élt, ugyanakkor Romániában is voltak birtokai. Kocsival utazott Bécsből Romániába Pozsony alatt haladva, de ez veszélyes volt, mert a törökök gyakran megtámadták az utazókat. Ezért döntött úgy, hogy a hegyvidékeken keresztül új útvonalat alakíttat ki, amely közvetlen összeköttetést biztosít Bécs és romániai birtokai között” – magyarázta. 

A térképen jól látható, hogy az út Pozsonyon és Nagyszombaton keresztül haladt, majd érintette a Nyitra vidéket, Turócot, Liptót, a Magas-Tátrát, a Szepességet, Kassát és az Alsó-Zemplént is. Stampoch a fő útvonal egyik elágazásánál helyezkedett el. 

A teljes útvonal hossza megközelítőleg ezer kilométer volt, amelyből több mint 520 kilométer a mai Szlovákia területén húzódott. A Via Magna idén fennállásának 500. évfordulóját ünnepli. 

A Magna Via ma már egy kulturális és turisztikai útvonal neve, amely az egykori császári-királyi postaút emlékét őrzi. A kezdeményezés célja az aktív turizmus népszerűsítése, valamint a természeti, történelmi és kulturális örökség bemutatása nemcsak Szlovákiában, hanem Közép-Európa más országaiban is. 

„1999-ben alapítottuk meg a Magna Via polgári társulást erre a történelmi útvonalra építve. Az amerikai Route 66 mintáját követtük, amely Chicago és Los Angeles között húzódott” – mondta Jozef Húska. 

A házaspár ma is elsősorban a nyári hónapokat tölti a történelmi épületben.

Jozef nem ebben az épületben született. Gyermekéveit a néhány kilométerre fekvő Uhliskában töltötte. 

„A sógorom erdészként bérelte az épületet, majd megvásárolta. Később a szüleim eladták az uhliskai házukat, én pedig tőlük örököltem ezt az épületet. Utánunk a három fiunk örökli majd” – mondta. 

Az egykori lóváltó állomást hosszú évek óta gondozza és felújítja. Időközben megvásárolta az épület másik részét is, amely korábban a Szövetségi Honvédelmi Szövetség (Zväzarm) tulajdonában volt. Ez a szárny sokkal rosszabb állapotban maradt fenn. 

„A ház gyakorlatilag az összeomlás szélén állt, a tető is nagyon rossz állapotban volt. Folyamatosan újítjuk fel és igyekszünk megőrizni az utókor számára” – zárta gondolatait Jozef Húska. 

(pluska)