Óriási rejtett kamrát találtak a gízai nagy piramisban

A 19. század óta ez az első eset, hogy az ókori világ hét csodája közül egyedüliként fennmaradt gízai nagy piramisban nagy belső szerkezeti egységet fedeztek fel - közölték a szakemberek.

A legalább 30 méter hosszú "üres tér" vagy "üreg" a piramis 47 méter hosszú nagy galériája felett helyezkedik el. A szakértők egyelőre nem ismerik a kamra rendeltetését, tartalmát és pontos méreteit. Nem tudni, valamilyen céllal alakították-e ki, vagy csak egy hézag a piramis szerkezetében. 

"Állhat egy vagy több szerkezetből is. Talán lehet egy újabb nagy galéria. Lehet egy terem, lehet egy sor más dolog" - mondta Mehdi Tayoubi, a kutatásban résztvevő francia HIP Intézet alapító elnöke. 

A kutatásokat a Kairóhoz közeli gízai piramisokban müontomográfiával végezték, amelynek segítségével rejtett föld alatti üregeket képesek feltárni. A Scan Pyramids projekt során infravörös termográfos, müonelemzéses és háromdimenziós módszert alkalmaznak, amelyek mindegyike kíméletes eljárás.

A technológia képes azonosítani nagy nyitott tereket, de nem tudja megállapítani, mi van odabent, így nem lehet tudni, hogy az üres tér tartalmaz-e tárgyakat. 

"Amiben biztosak vagyunk, az az, hogy ez a nagy üreg ott van, lenyűgöző és, amennyire tudom, egyetlen elmélet alapján sem volt várható a jelenléte" - mondta Tayoubi. 

Egyes kutatók, köztük Zahi Havvász volt egyiptomi régészeti miniszter és archeológus szerint ilyen üres terekről évek óta tudni lehet. 

"A nagy piramis tele van üregekkel. Óvatosan kell az eredményeinket a közönség elé tárni" - mondta, hozzátéve, szerinte problémát jelent, hogy a nemzetközi kutatócsoportnak nincsen egyiptológus tagja. Úgy véli, a kamra lehet egy üres tér, amelyet a piramis építői arra használtak, hogy az alatta lévő tereket kialakítsák.

Az óbirodalmi Hufu vagy Kheopsz fáraó (Kr.e. 2509-2483) piramisát a fáraó uralkodása idején építették. Ez a világ legnagyobb ismert ókori építménye (magassága 146,5 méter) a kínai nagyfal mellett. Kheopsz uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.

A 4500 éve emelt piramis építéséről alkotott elméletek terén megoszlik a kutatók véleménye.