Panoráma

Óriási "buborékokat" fedeztek fel a világűrben

Washington | Szupermasszív feketelyuk ősi robbanása hozhatta létre azt a két óriási "buborékot" a Tejútrendszerben, amelyeket a NASA Fermi gammasugár-űrteleszkópja fedezett fel.
MTI

2010. november 11. 20:31

A tudósok szerint újfajta csillagászati objektumokról lehet szó, a felfedezésről a The Astrophysical Journal szakfolyóiratban jelenik meg tanulmány - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között.
A 2008. júniusában felbocsátott Fermi-űrteleszkóp a gamma-sugárzás tartományában térképezi fel a világegyetemet, háromóránként pásztázva az égboltot. Eddig 1500 gammaforrást fedezett fel, ám még soha semmi hasonlót sem észlelt, mint a képződmények, amelyek a Szűz (Virgo) és a Daru (Grus) csillagképek között helyezkednek el, elfoglalva a látható égboltnak több mint a felét.
"Ismét bebizonyosodott, hogy a világűr tele van meglepetésekkel" - mutatott rá Jon Morse, a NASA asztrofizikai igazgatója.
A Tejútrendszer centrumában sorakozó "buborékok" hatalmas, mintegy ötvenezer fényévnyi területet foglalnak el, s a pontosan körülhatárolt szélekkel rendelkező struktúrák világosan megkülönböztethetők. 
A "buborékokra" utaló jeleket már korábban észlelték röntgen-űrteleszkópok révén, valamint a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás térképein.
"A Fermi-űrteleszkóp felbocsátása előtt is feltételeztük, hogy az égbolt ezen részén gammasugárzásnak kell lennie, ám egy sokkal szerényebb valamire gondoltunk, nem pedig ezekre a gigantikus képződményekre" - magyarázta Doug Finkbeiner, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatója.
A csillagászok két lehetséges magyarázattal is szolgálnak a Fermi-féle "buborékokra". Az egyik szerint a galaxis központjában "felfokozott" csillagképződés zajlott. E folyamat következtében rövid életű, masszív csillagok jöttek létre, amelyek nagy energiájú részecskeáramlásokat, "energiaszelet" generáltak.
Doug Finkbeiner szerint viszont beletelik egy "kis" időbe, míg akkora energia akkumulálódik, mint amilyen a "buborékok" belsejében van.  A Harvard-Smithsonian asztrofizikusa  szerint valószínűbb, hogy a galaxis központjában elhelyezkedő szupermasszív fekete lyuk robbanásának köszönhetik létüket a "buborékok".
Más galaxisokban a csillagászok észlelték olyan jeteket (részecskekilövelléseket), amelyek forrása a fekete lyukak által "behabzsolt" anyag.
Arra nincs bizonyíték, hogy a Tejútrendszer központjában "terpeszkedő" fekete lyuk, amely 400 milliószor masszívabb, mint a Nap, jeteket lövellne ki, ám a csillagászok feltételezése szerint ez nem jelenti, hogy nem is tett ilyet a múltban.
"Nem tehetett volna szert ekkora méretekre, ha nyugodtan +vegetált+ volna, a múltban nyilván voltak nagyszabású anyagbefogási +hadműveletei+. Az így szerzett anyagból eredő nagyenergiájú részecskéket pedig  jetek formájában +köpte ki+" - magyarázta Doug Finkbeiner, hozzátéve, hogy a "buborékok" lehetnek az első bizonyítékai a Tejútrendszerben történt feketelyuk-robbanásnak.
Simona Murgia amerikai asztrofizikus szerint a struktúrák a galaxisunkban zajló olyan fontos fizikai folyamatokról tanúskodnak, amelyekről a tudósoknak fogalma sem volt annak ellenére, hogy majdnem akkorák, mint a Tejútrendszer és évmilliók óta létezhetnek.

Önnek ajánljuk

Szigorúbb büntetések várnak a sofőrökre

Šefčovič fontos posztot kaphat Brüsszelben

Átadták a Madách-díjat

Érsekújvár kulturális főváros lesz

Žitňanská: A parlament nem teljesítette a kötelességét

Csetneki vízivár, a Bebekek ősi fészke

Legfrissebb galériák
Olvasta már?