Nézze interneten a szupergyorsítót

Magyar részről 50-60 kutató, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének és a Debreceni Atommagkutató Intézetének munkatársai, valamint a Debreceni Egyetem szakemberei csatlakoztak a kísérletekhez. A svájci-francia határon, 100 méterrel a felszín alatt lévő nagy hadronütköztetőt (LHC) úgy kell elképzelni, mint egy metróalagutat, ahol sínek is vannak, hogy könnyebben lehessen mozgatni a berendezést. Valójában két gyorsítócső van: az egyikben az egyik, a másikban pedig az ellenkező irányban keringenek csaknem a fény sebességével a protonok, hogy az alagút négy pontján óriási energiával összeütközzenek. Minden ütközéskor részecskék sokasága keletkezik, ezeket kell e négy ponton felállított hatalmas mérőműszereknek, a detektoroknak észlelnie, elemeznie, s az adatokat rögzítenie - magyarázta az atomfizikus. A két protonnyaláb legnagyobb energiája 7 teraelektronvolt (TeV/ hétezer milliárd elektronvolt) lesz. A két nyaláb ütközése a fizikai folyamatokhoz 14 TeV energiát szolgáltat, amely a tér egy nagyon kis részében sűrűsödik össze. "Olyan óriási energiasűrűség jön létre, amely közelít ahhoz az energiasűrűséghez, amely a világ fejlődésének egy nagyon korai szakaszában, az ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel létezhettek. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a fizika ma ismeretes törvényei érvényesültek-e ezen extrém körülmények között, avagy mely törvények irányították a részecskék kölcsönhatását, a Világegyetem későbbi fejlődését" - mondta az atomfizikus. (MTI)