<p>Mind a hazai magyar pedagógustársadalom, mind a sajtó évek, évtizedek óta hangoztatja: iskoláink olyan többletismeretek, olyan tudás megszerzését teszik lehetővé, amitől bizony elesik az a szlovákiai magyar gyermek, aki a beíratáskor nem magyar tannyelvű iskolába kerül.</p>
Nem(csak) nyílt nap, nyílt iskola is kell!
Esztendők óta tudjuk, hogy Pozsonytól Tiszacsernyőig a szlovákiai magyar gyermekek mintegy harmada mégsem az anyanyelvén kapja meg alapiskolai ismereteit; más szóval: őket a szüleik szlovák iskolába járatják. Vajon mivel győzhetők hát meg a szülők az anyanyelvi, esetünkben tehát a magyar iskola előnyeiről? Nem kevésbé kulcskérdés az is, az iskolaigazgatók mennyire felelősek azért, hogy a szülő a magyar iskolába írassa be gyermekét? Az iskolában végzett oktatói munka nívója, az intézmény tekintélye mennyiben meghatározója a szülői döntésnek? Az önkormányzatnak van-e szerepe a beiratkozások sikerességében? Iskoláink megküzdenek-e minden egyes diákért, vagy csak kincstári optimizmussal kivárnak, bizakodva a családok döntésében? E sarkalatos kérdések avatott értője Fibi Sándor nyugalmazott, ám mindmáig aktívan tanító pedagógus, a Szlovákiai Magyar Iskolaigazgatók Társulásának 2011 őszén tartott tisztújító közgyűlésén leköszönt elnöke. Vele beszélgettünk.
Az interjút a keddi Új Szóban olvashatják!
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.