Négy nappal többet dolgozunk

Hogy mennyi minden múlik a munkanapok számán, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Szlovák Nemzeti Bank idei pénzpolitikai programjába is beépítette ezt a tényt, és a bruttó hazai össztermék előrejelzéséről szóló jelentésében szerepel az a mondat, hogy „a munkanapok nagyobb száma és a 2003-hoz képest csökkent számú ünnepnapok hatása is megmutatkozhat a gazdasági aktivitás növekedésében.”

Az elemzők kiszámították, hogy a szlovák gazdaság minden egyes szabadnapon körülbelül egymilliárd koronát veszít. A szombatokat és a vasárnapokat nem számítva idén 15 ilyen nap van a naptárban. Tavaly 15 ünnepnap vagy munkaszüneti nap esett hétköznapra, idén ez csak 10 esetben fordul elő. További 5 szabadnap pedig hétvégére esik: május 1. és 8., augusztus 29. és a két karácsonyi ünnepnap.

A fizetésünket általában nem befolyásolja a munkanapok száma, de valamivel kevesebb pénzt kapunk majd a szabadságon töltött napokért. Ezt az összeget ugyanis úgy számolják ki, hogy azoknak a napoknak a számát, amikor szabadságon vagyunk, elosztják a munkanapok számával, ha pedig ezekből több van, a szabadnapjainkért kapott összeg is alacsonyabb lesz.

Panaszra azonban nincs okunk, a szabad- és ünnepnapok száma ugyanis Szlovákiában valamivel nagyobb, mint más európai országokban. Norvégia azonban rekordernek számít, ott ugyanis idén 28 ünnepnapot tartanak.

Szlovákiában évről évre felbukkan egy-egy új ünnepnap bevezetésének indítványa. A Demokrata Párt (DS) például évek óta azért harcol, hogy pirosbetűs legyen október 28-a, Csehszlovákia 1918-as létrejöttének évfordulója. A kormány már meg is bízta Ľudovít Kaník munkaügyi minisztert (aki egyúttal a DS elnöke), hogy dolgozza ki a törvényt, amely erről az ünnepnapról rendelkezik.

Általánosan érvényes tehát, hogy ha ünnepnap van, és az emberek nem mennek munkába, akkor az megmutatkozik a termelékenység csökkenésében is. Vannak ágazatok, amelyekben természetes, hogy munkaszüneti napokon is dolgoznak, ilyen munkahely például a villamos művek, ahol hétvégén sem áll le a termelés. Minden munkában töltött nap további, nem termelő ágazatok teljesítményére is rányomja a bélyegét: a munkába utazók igénybe veszik a tömegközlekedési eszközöket és az éttermek, vendéglők szolgáltatásait, így ezeknek a forgalma is növekszik. De csak azokon a napokon, amelyeket nem „lop el” valamilyen államünnep vagy munkaszüneti nap. (S, ú)