Maga itt a tánctanár?

A hivatalos báli szezon utolsó harmadába léptünk. Viszont hamvazószerdáig még javában tart a farsang, akinek tehát mulathatnékja (és pénze!) van, annak vígan áll a bál. Ott pedig nemcsak táncolni illendő, hanem a báli protokoll szabályai szerint a ki tudja, volt-e valaha „illembarátok klubjának” tagjaként viselkedni is.
Ez utóbbi igény lényegében nem lazább egy nívós táncestélyen vagy a tánciskolát záró koszorúcskán sem. A régebbi időkben és a korábbi közszokások tekintetében a társas tánc, s az avval párosuló illemtan, már-már elengedhetetlen velejárója volt az ifjú hölgyek és urak jólneveltségének. Korábbi jó modorral szólva: a bontonnak. A rock meg a diszkó megjelentével aztán úgy tűnt, hogy bizony lőttek az elegánsabb táncok korszakának. Hogy leáldozott az angolkeringő, a foxtrott, a quickstep, a jive és a többi standard tánc módija. Ám amióta a tévék egymással versengve keresik a táncparkettek csillagait, azóta a tánciskolák – az érdeklődők korára való tekintet nélkül – ismét virágkorukat élik. A 72 éves Morva Pál tánc- és illemtanár bő félszázada él a tánciskolák, báltermek, táncparkettek világában. Vele beszélgettünk a táncról, illemről, bálról.
Az interjút a keddi Új Szóban olvashatják!