<p>Ha minden a tervek szerint történik, akkor ma, közép-európai idő szerint reggel 7 óra 31 perckor száll le a Marson az új amerikai marsjáró, a Curiosity (Kíváncsiság).</p>
Ma száll le az új marsjáró, a Curiosity
Budapest |
A rádióizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) 2011. november 26-án startolt. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart, ennek során a rover azt vizsgálja, hogy létezhettek-e a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA marsjárója vizsgálja a vörös bolygó geológiáját és légkörét is.
Leszállóhelynek a Mars egyenlítője környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-krátert választották ki. A Curiosity a kráter közepén magasodó öt kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékén landol, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő.
Az egytonnás Curiosity a tervek szerint 7 óra 24 perckor éri el a bolygó légkörét, s hét perc alatt ereszkedik az égitest felszínére. A marsjárót a hőpajzsos fékezés után egy 16 méter átmérőjű szuperszonikus ejtőernyő szállítja a landolásra kijelölt hely közelébe, ezt követően fékezőrakétákkal ellátott platform, az "égi daru" ereszti le a talajra. A művelet alatt a rover 6,4 méteres kábeleken lóg, amelyek kioldódnak, mihelyt a Curiosity a felszínre ér. Ezután a platform távolabbra repül és becsapódik a talajba.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.