Karácsonyi mese egy francia kastélyban

Ez, ugye, attól függ, milyen lenne az ajánlat. Mert míg egyesek számára álomszerű egy luxusnyaralás a Karib-szigeteken, mások utálnák a pálmafás karácsonyt. Sok álmodozó számára azonban biztos elfogadható lenne egy meghívás, mondjuk, egy francia kastélyba. Hányan mondanának nemet? Az évek során lassan kialakult egy új szokás a Loire menti kastélyokban: francia királyi karácsonyokat rendeznek. A kastélyudvarokon és az erre a célra kialakított termekben piacok, vásárok várják a vendégeket, akik nemcsak a gyönyörűen feldíszített fákat, a jászlakat és az aprósüteményeket csodálhatják, illetve kóstolhatják meg, hanem egy életérzést is kapnak. Brézé kastélyában például a múlt hét végén a történelmi pincehelyiségekben rendeztek ünnepi vásárt, ott, ahol egykor az uraság a kincseit rejtegette. Azay-le-Rideau-ban minden az ízekről szól, Chambord-ban a kandalló mellett olvasnak fel meséket az odasereglett gyerekeknek – és felnőtteknek. Karácsonyi mese egy francia kastélyban! Szép ajándék, felejthetetlen élmény lehet. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259371","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"A Cher folyón átívelő építmény földszinti galériája teljes karácsonyi pompában","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]] Amboise kastélyába azok menjenek, akik a régi karácsonyok hangulatát szeretnék élvezni, akik át akarnak élni egy reneszánsz vagy mondjuk egy 19. századi ünnepséget. De szóljunk most már a szép szellemek kastélyáról! Chenonceau-ról, amely a kezdetektől fogva, csak némi kivétellel a béke és harmónia otthona volt, hiszen szinte mindig hölgyek uralták és határozták meg történetét, sorsát. Ezért is nevezik a szép szellemek vagy a hölgyek kastélyának. Jelenleg is magántulajdonban van, de egész évben látogatható, e hónapban 9.30-tól 17 óráig.  A csodálatos építmény, amely a versailles-i után a második leglátogatottabb kastély Franciaországban, minden évben más és más karácsonyi témát kínál összhangban a fent említett értékekkel. Idén a békés északi karácsony a téma – ehhez igazította a kastély díszlettervezője és virágkötője a dekorációt. Az összes szoba, folyosó, folyó feletti galéria, kápolna ünnepi díszben ragyog, virágcsokrok, -girlandok, aranyba és fehérbe öltöztetett fenyőfák, olykor megdöbbentő kreációk adnak sajátos karácsonyi bájt a kastélynak. (Urbán Gabriella) Chenonceau – a kőbe álmodott szépség
 A világ egyik legszebb kastélyaként tartják számon a chenonceau-i főúri rezidenciát. Soha nem jártam még a falai közt, sem gyönyörű kertjében. Virtuális ismeretségemet ezzel a lenyűgöző építménnyel egyik kedvenc írónőmnek, Marguerite Yourcenarnak köszönhetem – ennek a rendkívül művelt, érzékeny, humánus, kiváló tollú művésznek, akit minden érdekelt, aki rengeteget utazott a világban, s aki nem mellesleg annak idején a pozsonyi és a csejtei várban is járt (Három Erzsébet címmel Árpád-házi Szent Erzsébetről, Báthory Erzsébetről és Sissiről akart írni, a tervezett mű azonban végül nem készült el). Ő írt ugyanis Én szép kastélyom címmel remek esszét Chenonceau történetéről és hajdani lakóiról, akik között nem egy koronás fő akadt. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259372","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"Karácsonyi virágkompozíció díszíti a csúcsíves bejárati csarnokot. ","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]] „Vannak nimfakastélyok, amelyek hanyagul nyújtózkodnak a folyóvizek partján; vannak Narcissus-kastélyok, amelyek megkettőződnek a várárkok sekély vizében, és foglyai a visszfények játékának, amely folyékony bástyákat rezegtet a kőfalak lábánál. Chenonceau egyszerre tartozik mindkét kategóriába” – írja esszéje bevezetőjében.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259373","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"Idén a békés északi karácsony a téma – ehhez igazította a kastély díszlettervezője és virágkötője az idei dekorációt ","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]] Ha a békét, fényűzést, harmóniát sugárzó Chenonceau láttán abba a romantikus elképzelésbe ringatnánk magunkat, hogy idillikus, felhőtlen boldogság lehetett itt az élet, Yourcenar hamar kijózanít bennünket: „A kastély lakóinak életét a politikai zűrzavarok, örökösödési problémák és anyagi gondok okozta válságok határozták meg.” A hölgyek kastélyának is nevezik Chenonceau-t, mivel az évszázadok során hat nő birtokában volt, s csaknem mindegyikük özvegyként élte itt napjait.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259374","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"270","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Egy gazdag polgár, Thomas Bohier 1512-ben szerezte meg az egykori vízimalom helyén emelt kastélyt és a hozzá tartozó birtokot egy tönkrement nemestől, addigi tulajdonosától. A felújítási munkálatokat nagyrészt felesége, Catherine felügyelte, mivel férjét elfoglaltsága gyakran távoli (olykor hadi) utakra szólította. Az épület Catherine-nak köszönhetően nyerte el máig megőrzött formáját. El kell ismernünk, a néhai Catherine jó ízléssel megáldott asszony volt. A kastély fedett hídjának gondolata is az ő fejében született meg – megvalósítani azonban már nem volt ideje. (Későbbi tulajdonosa, Medici Katalin építtette meg.) Catherine már özvegyként költözött be a felújított kastélyba, férje ugyanis időközben a franciák itáliai hadjáratában életét vesztette. Nem sokáig élvezhette kicsinosított kastélyát: férjét csupán két évvel élte túl. Chenonceau következő tulajdonosa Diane de Poitiers lett, akinek II. Henrik trónra lépése évében, 1547-ben ajándékozta a kastélyt. Diane korának igazi celebje volt: híres szépségű asszony, aki mindent megtett annak érdekében, hogy megőrizze csodás külsejét, hófehér bőrét. Nem csoda, hogy 37 évesen magába bolondította az akkor 17 éves Henriket, akinek több mint 20 éven át, annak haláláig volt a szeretője. A király szenvedélyes szerelmét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy törvénybe ütköző fondorkodásokba is belement, hogy megszerezze Diane-nak Thomas és Catherine Bohier fiától a kastélyt. Diane állítólag hideg, számító nő volt, aki küllemén kívül leginkább vagyona gyarapításában lelte örömét. Chenonceau-ban sem tétlenkedett: az idők folyamán megháromszorozta hozamát, a szép kertek rajongójaként teraszokkal, virágágyakkal díszítette a kastély kertjét, melybe csupán ibolyából és szamócából 9000 tövet vittek kertészei. Medici Katalin, II. Henrik felesége a férje életében látszólag korrekt kapcsolatban volt Diane-nal, ám a király halála után amint lehetősége nyílt rá, kiebrudalta a kastélyból a királyi szeretőt. Az özvegy királyné idejében zajongó (és olykor kezelhetetlen) gyermekei seregétől volt hangos Chenonceau, és természetesen ő is igyekezett itt hagyni a keze nyomát: megépíttette a Cher folyó felett ívelő fedett hidat, mely díszteremként szolgált, pompás könyvtárat rendezett be a kastélyban, a kertben pedig meghonosította hazája, Toscana olajfáit. Pazar(ló), olykor botrányos kerti ünnepségeknek is otthont adott ebben az időben e hely. A következő tulajdonos is egy özvegy lett: Medici Katalin menye, Louise de Lorraine, aki férje, III. Henrik halála után örökségként kapta Chenonceau-t. III. Henrik furcsa, nehéz természetű ember volt, nem is hűséges típus, ám feleségét nagyon szerette. A bájos, szelíd királynéval a szomorúság költözött a kastélyba: 12 évig gyászolta meggyilkolt férjét. Chenonceau birtoklását, úgy tűnik, presztízskérdésnek tekintették a királyi szeretők, hiszen IV. Henrik kedvese, a gyönyörű Gabrielle d’Estrées is szemet vetett rá. Louise-nak is költöznie kellett… A 18. század elején főnemesi birtokosai elkótyavetyélték a kastélyt: új tulajdonosa Claude Dupin főadóbérlő és felesége, Louise de Fontaine lett, aki férje halála után még harminc évig élt e szép kastélyban. Chenonceau később egy bizonyos madame Pelouze tulajdonába vándorolt, aki nagy hévvel vetette bele magát a felújításba. Ízlése azonban korántsem volt olyan kifinomult, mint az előző tulajdonosoké, s Yourcenar szerint a kastélyt ért egyik legnagyobb szerencsétlenség éppen ez a felújítás volt.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259375","attributes":{"alt":"","author":"Fotó: Chenonceau/Marc Jauneaud","class":"media-image","height":"320","title":"A sötét háttér kiemeli a szemet gyönyörködtető kreatív virágkompozíciót","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Szerelmek, ármányok, tragédiák – Chenonceau, ez a kőbe álmodott szépség mindehhez nem fűz kommentárt. Ma is ugyanolyan méltóságteljesen szemléli a Cher folyó tükrében kecses alakját, mint évszázadokkal ezelőtt…  Mislay Edit