Ismét aszály fenyegeti a termést

A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) jelentése szerint a helyzet Losonc és Rimaszombat térségében a legkritikusabb, ugyanakkor a Kassa-környéki járásokban év elejétől mindössze alig valamivel 50 milliméternél több csapadék hullott, ami évszázados minimumnak számít. A csapadékhiány veszélyezteti a repce és a kalászosok termését, de vízért sóvárog a lucerna, a borsó, a szója, a korai burgonya, hellyel-közzel roszszul kel a napraforgó és a kukorica, sínylődik a cukorrépa és a takarmánynövények egyaránt. A kassai, tőketerebesi, nagymihályi, szobránci, dobrai, eperjesi stb. régióban a mezőgazdasági termelők attól tartanak, hogy megismétlődik a két évvel ezelőtti, óriási terméskiesést és károkat eredményező aszály.

Aggódnak a termelők

A makranci (Kassa-vidéki járás) szövetkezetet a legjobbak között tartják számon. Elnöke, Korcsmáros Sándor, lapunknak elkeseredetten nyilatkozta: „Vasárnap ugyan esett 17 milliméternyi csapadék, ám ez a mennyiség korántsem pótolta a talajban kialakult vízhiányt – térségünkben az év elejétől mindössze 60 milliméter csapadék hullott. Még legalább egy kiadós eső kellene ahhoz, hogy a 260 hektáron termesztett árpában a repedések megszűnjenek. Az már biztos, hogy a tervezett 80 vagonos termést aligha érjük el. A tömegtakarmánynak valót már lekaszáltuk, a termés a tervezett mennyiség 60 százalékát éri el. A minőséggel is gondok vannak, hiszen a táblák eléggé elgyomosodtak, a szárazság pedig csak a gyomnövényeknek kedvez, amelyek elvonják a vizet a kultúrnövényektől. Még ennél is nagyobb lesz a baj, ha később sem esik elegendő eső. ĺgy ugyanis semmi sem lesz a második kaszálásból.”

Hasonló tapasztalatokról számolt be Kiss Tóth László, a kisgéresi– perbenyéki szövetkezet elnöke is. Szavai szerint a talaj vízkészlete immár jócskán a növények által könynyen elérhető szint alá csökkent. Annál is inkább, mert januártól alig 50 milliméternyi csapadék hullott a térségben. „A március 10-ig elvetett tavasziak ugyan szépen kikeltek, ám a növények mára szinte a szemünk előtt száradnak ki. Vonatkozik ez a szójára, a cukorrépára, a sárgarépára is, de az őszi árpa és a búza levelei is zsugorodnak a repcéé pedig sárgulnak. Megkezdtük a dohány öntözését, ám 1800 hektáron képtelenek vagyunk pótolni a csapadékot. El se tudom képzelni, mi lesz velünk, ha nem lesz több csapadék. Több millió koronás kölcsönt vettünk fel, csaknem 10 millió koronát fordítottunk a termés megalapozására. A növényeknek mindent megadtunk, ám ha nem esik legalább 20 milliméternyi, akkor a vegyszerek, a tápok kidobott pénz. A föld egy hét alatt 50-100 milliméternyi csapadékot is elbírna.”

Elkelne egy kiadós eső az Ipoly vízgyűjtő területén is. Nagykürtös térségében ugyan az elmúlt hétvégén jelentősebb záporokról számoltak be a gazdák, nem úgy a Börzsöny és a Korponai fennsík alkotta katlanban, ahol 14-20 mm csapadék hullott a hónap elejétől. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy amíg az Ipoly minden év tavaszán kiönt, idén az áradás elmaradt. Bodónyi János, a helyi szövetkezet elnöke elmondta: a növények ugyan szépen kikeltek és megkapták a szükséges tápanyagot, ám ha nem jutnak elegendő vízhez, a gabona és repceszemek nem tudnak megfelelően fejlődni. „A helyzet még nem katasztrofális, ám a vízhiány már erősen érezhető” – összegezte az elnök.

Helyi záporok, zivatarok várhatók

A meteorológusok előrejelzése szerint az elkövetkezendő héten lesznek ugyan záporok, zivatarok, ám a várható csapadékmennyiség korántsem fedezi a talajban kialakult és mind jobban mélyülő deficitet (lásd táblázatunkat). Annál is inkább, mert az idei május melegebb az átlagosnál, a nappali hőmérséklet 1-4 fokkal haladta meg a korábbi években mért hőmérsékletet. Ugyanebben az időben Nyugat-Szlovákiában 16-48 mm csapadék hullott, ami az átlag 30-90 százalékának felel meg. Közép-Szlovákiában mindössze 20 mm-t mértek (az átlag 25-30 százaléka), Kelet-Szlovákiában pedig 0-78 mm-t. A talaj vízkészletére és a növények vízkipárolgására vonatkozó aktuális adatok hozzáférhetők a vízgazdálkodási vállalathoz csatolt egykori vízgazdálkodási kutató intézet honlapján is: www. vuzh.sk.

Enyhíthető a növények szomja és a talajban kialakult súlyos vízhiány öntözéssel is, ám amint az a csatolt táblázatból és az írásokból kitűnik, Kelet- és Közép-Szlovákiában csak aránylag kis területen vannak kiépített öntözőrendszerek. Gondot okoz ezek állaga és a korszerű öntözőberendezések hiánya is. Országos szinten az öntözőrendszerek mintegy 12%-át (315 ezer hektárból 34,6 ezer hektáron) a termelők nem használják, nyilván anyagi okokból.

Visszaveszik a szárazságpénzt?

A mezőgazdasági termelők még nem tették túl magukat a két évvel ezelőtti, országos szinten több milliárd koronás károkat eredményező aszály következményein. A kormány sem döntötte még el végérvényesen, elveszi-e az agrártárcától azt az 1 milliárd koronát, amelyet a mezőgazdasági termelőknek kárenyhítéseként tavaly kifizettek. Az agrártárca vezetője ugyanis azt kezdeményezte, hogy a szóban forgó pénzt kapja meg az agrárintervenciós ügynökség (IPA). Az agrárönkormányzatok háza táján úgy hírlik: a kormány gazdasági miniszterelnök-helyettese ellenzi a Pavel Koncoš által felvetett lehetőséget, ezért halasztgatja a kabinet a döntést. A mezőgazdasági termelők övön aluli ütésnek tartanák az agrárium költségvetésének további kurtítását. Az ugyanis máris 1,7 milliárd koronával karcsúbb a tavalyinál. A BSE-vel kapcsolatos kiadások további 402 millió koronát vesznek el a termelőktől, a területrendezés 300 milliót, az IACS-rendszer 200 millió koronát, pedig ezeket a tételeket – a költségvetési törvény szerint – az általános tartalékalapból kellene fedezni, nem a tárca pénzéből. Ha a kormány elvonná a tárcától az 1 milliárd koronás szárazságpénzt is, 3,6 milliárd koronás mínuszt jelentene az ágazatnak. Egy ilyen mértékű lefaragást a szlovákiai agrárium aligha élne túl. Mellesleg a lefaragás mértékétől függ az is, hogy a tárca milyen összeggel járul hozzá az öntözési költségekhez. Könözsi László földművelésügyi államtitkártól megtudtuk, az idei dotációs rendelet 150 millió koronás támogatást feltételez. Ez azt jelenti, hogy a tárca a termelőknek az öntözővíz- és a víz kijuttatásához szükséges energiaköltségek 70 százalékát téríti, az öntözőrendszerek működtetőinek pedig minden öntözött hektár után 190 koronát és minden kijuttatott köbméter víz után 35 filléres hozzájárulást fizet. Könözsi szerint, ha lennének is valamilyen lefaragások, a tárcavezetés eltökélt szándéka a kamattámogatások és az öntözésre szánt támogatások meghagyása.

Szinte mindent öntözni kell

Az SVP hidromeliorációs részlegének legfrissebb összesítése szerint Nyugat-Szlovákiában főként a könnyű talajokon a kalászosokat, a repcét és a fűféléket kell öntözni. Súlyosabb a helyzet Közép-Szlovákia déli járásaiban különösképpen Losonc és Rimaszombat térségében valamint Kelet-Szlovákiában. Itt minden talajtípuson mindent öntözni kell.