Halálcsarnokká vált a reptéri presztízsépület

A párizsi tragédia helyszíneČTK/AP-felvételA hatóságok egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy mi okozta a párizsi Roissy-Charles-de-Gaulle reptér termináljának végzetes tetőomlását. A romok alatt négy halottat találtak a mentőalakulatok.

Egyelőre semmilyen, tényekkel is alátámasztott magyarázatot nem találtak a szakértők a párizsi Roissy-Charles-de-Gaulle repülőtér 2E termináljának vasárnapi beomlására. A súlyos balesetet követően a helyszínen hétfő hajnalig folytak a mentési munkálatok; a szerencsétlenségben a végső adatok szerint négyen vesztették életüket, és hárman sérültek meg. Valamennyi áldozat külföldi – cseh, illetve kínai –, egy személy azonosítása pedig még tegnap délutánra sem fejeződött be. Az áldozatok számának és személyazonosságának megállapítását nehezítette, hogy a többtonnás betonoszlopok, üvegtáblák és fémtörmelék közé került testek több részre szakadtak.

A francia fővárostól 15 kilométerre, északkeletre fekvő repülőtér 2E terminálját teljes egészében lezárták. A műszaki vizsgálatok befejezéséig a tömböt a hatóságok még részlegesen sem kívánják megnyitni az utasforgalom előtt. Egyelőre fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy újabb betondarabok válnak le a mennyezetről. – Semmilyen verzió nem zárható még ki e pillanatban, de tény, hogy erre a terminálra nagy szükségünk volna – kommentálta a történéseket René Brun, az évente több mint 48 millió utast fogadó reptér igazgatója.

A francia építészek szintén teljesen értetlenül állnak az eset előtt. A Roissy-Charles-de-Gaulle 2E jelű terminálját nem egészen egy éve adták át a forgalomnak, de valójában az épületkomplexum csak 2007-re készül el teljes egészében 750 millió eurós költségvetéssel. Már ma is ez számított az ország legkorszerűbb és egyben leglátványosabb repülőtéri csarnokának, amit – egészen a balesetig – a modern francia építészet egyik csúcsteljesítményeként emlegettek.

Az épület főtervezője Francois-Paul Andreu, a nagy ipari létesítmények egyik legismertebb francia tervezője, aki 1974 és 2002 között a párizsi repülőterek főépítészeként működött. Tavalyelőtti nyugdíjba vonulásáig gyakorlatilag minden az ő tervei alapján készült Roissyban – összesen hat nagy repülőtéri terminál elkészítése fűződik a nevéhez. Gazdag fantáziájú, de óvatos építészként jellemzi a szakma, amely el sem tudja képzelni, hogy Andreu számításaiba esetleg hiba csúszhatott a 2E terminál tervezése közben.

Maga Andreu – aki nyugdíjazása óta Kínában teljesít nagy állami megbízásokat – Pekingben értesült a szerencsétlenség híréről. Közölte: azonnal hazatér Párizsba, hogy a vizsgálat rendelkezésére állhasson. Elmondása szerint a 2E terminál építészeti szempontból valóban merész tervnek nevezhető, a kivitelezéshez azonban „semmi forradalmi anyagot” nem használtak fel. Az első szakértői sejtések szerint maga a felhasznált beton minősége megfelelhetett az elvárásoknak. A francia sajtóban név nélkül nyilatkozó szakértők némelyike ezért inkább a pillérek teherbíró képességét vonja kétségbe, míg mások szerint talán a repülőgépek okozta állandó vibráció mértékét számították ki rosszul a tervezők.

A Roissy-Charles-de-Gaulle CGT-szakszervezete közleményben jelezte hétfőn, hogy már az építkezés idején a repülőtéri dolgozók több észrevételt tettek az épület minőségére, biztonságára vonatkozólag. A CGT állásfoglalása egészében „elhibázott építkezésnek” minősíti a 2E terminált. A reptér vezetése viszont azt állítja, hogy a jelzett problémák csekély súlyúak voltak, egyébként is kijavították őket, így nem is lehettek befolyással a vasárnapi történésekre.

Ha valaki lenyűgöző, minden korábbi formától eltérő épületet akar, akkor vagy robosztus építményt tervez, vagy légiesen könynyedet. A párizsi Charles-de-Gaulle repülőtér 2E terminálja az utóbbi kategóriába tartozik – nyilatkozta lapunknak Matuscsák Tamás, a Műegyetem szilárdságtani és tartószerkezeti tanszékének docense. Az igazságügyi műszaki szakértői bizottság elnöke szerint a kivételes esztétikai élmény hajszolása esetenként a biztonság rovására megy. A megrendelők igénye miatt egyes esetekben olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely nincs kidolgozva, illetve még nem próbáltak ki a gyakorlatban.

A párizsi baleset kapcsán pillanatnyilag még nem tudni semmi biztosat, de elképzelhető, hogy a repülőtereken gyakorta fellépő heves légáramlatok szerepet játszhattak az épület összeomlásában. Matuscsák kétségesnek tartja, hogy a párizsi baleset hátterében számítási hiba állna. Franciaországban ugyanis a kivitelezőknek biztosítást kell kötniük, a biztosítók azonban a szerződés aláírása előtt saját szakembereikkel ellenőrzik a teljes dokumentációt. A legvalószínűbb, hogy több apró hiba összegződött – kifelejtettek egy-két csavart, nem hegesztettek össze acélidomokat, túl nagy volt a szél –, s ezek összhatása vezetett a tragédiához. A párizsihoz hasonló balesetek száma a szakember szerint csökken. Ennek oka, hogy szigorodtak a szabványok – az ISO bevezetése javította a biztonságot –, és az ellenőrzés is szigorúbb.