Friss becsapódás nyomait fedezték fel a Jupiteren

Ez a második ilyen becsapódás, az első 15 évvel ezelőtt történt, amikor a Shoemaker-Levy 9 üstökös legkevesebb 20 darabja ütközött a gázóriással - olvasható a New Scientist (http://www.newscientist.com) hírei között.
    A friss becsapódást Anthony Wesley amatőr csillagász észlelte, aki egy fekete foltot vett észre a Jupiter déli poláris régiójában. Először úgy vélte, hogy a Jupiter egyik holdját vagy a hold árnyékát észleli a bolygón, ám a folt lokalizációja, mérete és gyorsasága kizárta ezt a lehetőséget.
    Miután megnézte a két nappal korábban készített felvételeket, rájött, hogy valami újat talált. Több szakemberrel is kapcsolatba lépett, köztük volt Leigh Fletcher és Glenn Orton, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA sugárhajtómű-laboratóriumának (Jet Propulsion Laboratorium/JPL) két csillagásza.
    A szakemberek górcső alá vették a NASA infravörös távcsövével készített felvételeit, s hatórás munka után megerősítették: a folt valóban becsapódás, nem pedig valamilyen időjárási esemény eredménye.
    Az első nyomot a légkör felső rétegeinek közeli infravörös képe szolgáltatta a folt térségében. A becsapódás olyan hatást gyakorolt, mintha egy követ dobnának vízzel teli medencébe: az esemény következtében anyagcseppek spricceltek szét a légkörbe.
    Az anyag visszaveri a napfényt, ami a közeli infravörös hullámhosszon fényes pontok halmazaként jelenik meg.
    A NASA kutatói pontosan ezt a jelenséget észlelték a felvételeken.
    "Nincs olyan természetes jelenség, amely egy fekete foltot és fénylő pontokat eredményez" - hangsúlyozta Glenn Orton.
    A megfigyelést a Jupiter hőmérsékletének adatai is alátámasztották. A hőképek szintén kimutatták a fényes pontokat a becsapódás térségében, ami azt jelenti, hogy az esemény a térségben felhevítette a légkör alsó rétegeit. A kutatóknak sikerült kimutatniuk a normálisnál magasabb ammónia-koncentrációt a légkör felső rétegeiben, előzőleg ilyesmit tizenöt éve, a Shoemaker-Levy 9 üstökös becsapódása után észlelték a tudósok.
    Az üstökös akkori becsapódása "egzotikus" vegyületeket juttatott a Jupiter légkörébe. Az ütközés  energiája révén fuzionáltak ugyanis a légkörben jelenlévő molekulák, új molekulákat képezve, olyanokat, mint hidrogén-cianid.
    A tudósok reményei szerint a mostani becsapódás során is hasonló folyamatok játszódnak le, lehetőséget biztosítva az újonnan képződött anyagok sorsának nyomon  követésére. Ezáltal többet lehet majd megtudni, hogy miként változik a légkör az idő múlásával.
    A kutatóknak viszont fogalmuk sincs arról, hogy milyen objektum csapódott be. Glenn Orton szerint ez lehetett egy jégtömb, amely valahol a Jupiter szomszédságában szakadt le, vagy egy "kóbor" üstökös, amely túl halovány volt ahhoz, hogy a csillagászok észlelhessék.
    Mivel nem látták az objektumot, a  tudósok nem tudják megállapítani a méretét.
    "A becsapódás okozta "sebhely" azonban körülbelül ugyanakkora, mint a Jupiter légkörének egyik nagy vihara, az Oval BA jelzéssel ellátott légköri örvény. Meggyőződésem szerint ez körülbelül a Föld méretével egyenlő" - mutatott rá Leigh Fletcher.