Először végeztek tűfóbia miatt hasnyálmirigy-átültetést

Az 55 éves Sue Yorknál hétéves korában állapították meg az 1-es típusú cukorbetegséget. A tűtől annyira rettegett, hogy amikor inzulint kellett beadnia magának, reszketni és hányni kezdett.

A BBC-nek elmondta, hogy a műtét tökéletesen megváltoztatta az életét, orvosai szerint várható élettartama a kétszeresére nőtt.
    
A Manchester Royal Infirmaryben végzett operáció után a beteg "hihetetlenül erősnek" érezte magát: "Már nem kell küzdenem a lépcsőkkel, nincs légszomjom, ha szélben sétálok, a bőröm sem sárga vagy szürke, és már nem érzem magam állandóan kimerültnek. Új szemüvegre lett szükségem, mert javult a látásom".
    
Sue York legrosszabbul 2012-ben érezte magát, ekkor változtak meg a cukorbetegek autóvezetési szabályai, attól kezdve vezetés előtt és a volán mögött töltött időben két óránként a betegeknek meg kellett mérniük a vércukorszintjüket.
    
"Ez már túl sok volt nekem a tűből, túl sok a húsba szúrásból" - mesélte York, aki innentől nem vezetett többet, és mivel a gyalogláshoz túl gyenge volt, a szobafogság réme fenyegette.
   
Próbálkozott hipnoterápiával, viselkedésterápiával, de kóros rettegésén nem segítettek. Az injekció beadása gyakran már húsz percig is eltartott.
    
Több mint két évébe telt, amíg felkerült a szervátültetésre várók listájára, ezalatt háromszor jelent meg a transzplantációs bizottság előtt.
    
Kérdéses volt, hogy szüksége van-e az új szervre, hiszen nem voltak veseszövődményei, és azt is vitatták, elég súlyos-e a fóbiája ahhoz, hogy ilyen nagy műtéten kelljen átesnie.
    
Elmondta, hogy az évtizedek óta diabéteszben szenvedők körében gyakori a súlyos tűfóbia és remélte, története reményt adhat a többieknek is.