<p>A világ legnagyobb rádióteleszkópjának segítségével először sikerült megfigyelni galaxisok születését a korai univerzumban.</p>
Először figyelték meg galaxisok születését a fiatal kozmoszban
Berlin |
A chilei ALMA (Atacama Large Millimeter Array - Atacamai Nagyméretű Milliméteres Hálózat) által gyűjtött adatok a korai csillagszigeteket nem gyenge fényfoltokként, hanem belső szerkezettel rendelkező objektumokként láttatják - közölte az Európai Déli Obszervatórium (ESO). A kutatók olyan gázfelhők jeleit fogták, amelyekből a fiatal galaxisokban csillagok keletkeznek. Ehhez a szakértők műszereiket olyan galaxisok felé irányították, amelyek a Földről 800 millió évvel az univerzum keletkezése utáni állapotban láthatóak, ezzel a 13,8 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanást követő első galaxisgenerációkhoz tartoznak. Amikor ezek az első csillagszigetek kialakultak, az univerzumot még hidrogéngázból álló köd töltötte ki. Ezt a ködöt oszlatta fel egyre több nagy fényerejű objektum, például csillag keletkezése. A csillagászok ezt az időszakot reionizációnak nevezik. Eddig viszonylag keveset lehetett tudni az ebben a korszakban keletkezett első galaxisokról, de az asztronómusok új felfedezéseinek köszönhetően bővülhetnek az ismeretek. Az ALMA obszervatóriumot 2013 márciusában avatták fel hivatalosan éveken át tartó tervezés és építés után a chilei Atacama-sivatagban. Ötezer méterrel a tengerszint felett van, antennái együttesen egy gigantikus teleszkóp felbontását érik el. Az optikai vagy infravörös teleszkópokhoz képest az ALMA a látható fényénél sokkal nagyobb hullámhossz észlelésére is képes, így teljesen új képek készítésére alkalmas.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.